eSzemélyi az Okos Okmány!

Az új személyazonosító igazolvány – jogszabályban meghatározott kivétellel – elektronikus tároló elemet tartalmaz, vizuális és elektronikus személyazonosításra, valamint elektronikus aláírásra alkalmas okmány. Bevezetésének fő célja az okmány biztonságának növelése mellett az egyszerűbb és gyorsabb e-ügyintézés lehetőségének megteremtése. Az új személyazonosító igazolvány ez által az ügyfélbarát és hatékony elektronikus közigazgatás továbbfejlesztésének az alappillére.

Az állampolgárok az új elektronikus tároló elemmel ellátott okmányban lévő magas biztonságú elektronikus tároló elem, valamint az okmányolvasó eszköz használatával otthonról is intézhetik hivatalos ügyeiket, illetőleg a személyes ügyintézés is egyszerűbbé vált. Mindez az igazolvány által nyújtott elektronikus azonosítási/hitelesítési, valamint elektronikus aláírás szolgáltatásoknak köszönhető.

Az okmány európai követelményeknek is megfelelő, multi-applikációs, elektronikus személyazonosító okmányként kerül kialakításra. Ez azt jelenti, hogy az új személyazonosító okmányhoz a bevezetéskor több szolgáltatás kapcsolódik.

Állandó személyazonosító igazolvány a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgárnak, bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult., menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. vagy oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású személynek adható. A személyazonosító igazolványra jogosult személyi kör tekintetében fontos változás, hogy 2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.

Az ujjnyomat adat utólag nem írható a chipre, az kizárólag a személyazonosító igazolvány igénylésekor kerülhet rögzítésre. Amennyiben az igényléskor ezt nem kérte (2021. augusztus 2-ig az ujjnyomat adat rögzítése opcionális volt), de utólag mégis szeretné, hogy az ujjnyomata a chipen rögzítésre kerüljön, úgy abban az esetben az okmány cseréjét kérelmezheti.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerint illetékmentes

1. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 51. pont),
2. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 52. pont),
3. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 53. pont), továbbá 
4. a 18. életévét be nem töltött személy számára kiállításra kerülő állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (Itv. 33. § (3) bek.) kiadására irányuló eljárás.

Az b)-d) pontokban feltüntetett illetékmentességi okok a kérelmek számától független, ezért azokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha ilyen tárgyú kérelem előterjesztésére évente több alkalommal is sor kerül.

Amennyiben nem áll fenn az előzőekben felsorolt illetékmentésségi okok egyike sem, úgy az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3000 forintot (Itv. 29. § (1) bek.) kell a polgárnak megfizetni, amely illetékfizetési kötelezettség kizárólag a kérelemre indult eljárásokban áll fenn, hivatalból indult ügyekben illeték megfizetésére a polgár nem kötelezhető.

A kérelmezőnek igazolnia kell a személyazonosságát.
Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor az igazoláshoz ezt felhasználhatja. Ha azok egyikével sem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon kell igazolnia. Az igazoláshoz felhasználható különösen:

1. a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott., az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. és a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
    a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
    b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
    c) nemzeti letelepedési engedélyt,
    d) EK letelepedési engedélyt kapott.
   A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult. jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
2. a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. és az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

Amennyiben a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja.

Amennyiben a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a fenti okiratot nem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.

Amennyiben a polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgatói jogviszony alapján szerezte, a doktori címre jogosító okiratot vagy annak másolatát bemutathatja

Cselekvőképtelen kiskorúCselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. kérelmező esetében:

• az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni kell
• amennyiben személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia kell, hogy a személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen:
• a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy
• a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmezőCselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.
A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható. esetében a törvényes képviselőTörvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.nek igazolnia kell:

• a gondnokság alá helyezést,
• a törvényes képviseletet,
• a személyazonosságát.

Az igazolás történhet különösen jogerős bírósági, valamint végleges gyámhatósági határozattal.

Az ügyintézéskor be kell mutatni:

• a személyazonosságot igazoló érvényes, vagy egy éven belül lejárt okmányt (vezetői engedély, útlevél, személyazonosító igazolvány)

Ha a kérelmező a fenti okmányokkal nem rendelkezik:

• bemutathatja a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték),
• menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott., az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. és a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
   a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
   b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
   c) nemzeti letelepedési engedélyt,
   d) EK letelepedési engedélyt kapott.
  A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult. jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott – 8 nap, egyéb esetekben 20 nap.

Lehetőség van az okmány igénylésekor SMS vagy/és e-mail értesítés kérésére az elkészült igazolvány postára adásának, illetve az okmányirodába érkezésének napjáról.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiváltására jogosult magyar állampolgár akkor köteles a személyazonosító igazolvány kiadását kérni, ha nem rendelkezik más személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal (útlevél, kártya formátumú jogosítvány).

A bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult., a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. és az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha

• az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be, ide nem értve a társadalombiztosítási azonosító jelet, az adóazonosító jelet, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet,
• az gyártáshibás,
• a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a polgárnak vagy az igazolványnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait, vagy
• az érvényességi idejéből legfeljebb 60 nap van hátra,
• a tároló elem nem működik.
• a 70. életévet betöltött kérelmező tároló elemmel rendelkező, 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolványt igényel,
• a személyazonosító igazolvány tároló eleme ujjnyomatot nem tartalmaz, és a polgár ujjnyomat rögzítését kéri.

A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított, érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és állandó személyazonosító igazolványra jogosult polgár új személyazonosító igazolvány kiadását akkor is kérheti, ha annak érvényességi idejéből még több mint 60 nap van hátra.

A személyazonosító igazolvány európai országokban úti okmányként való elfogadásával kapcsolatban összefüggő információk a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának Európára vonatkozó utazási tanácsai között találhatóak meg: http://konzuliszolgalat.kormany.hu/europa-utazasi-tanacsok

A személyazonosító igazolvány külképviseleti igénylésével kapcsolatban a következő linken tájékozódhat: http://konzuliszolgalat.kormany.hu/allando-szemelyazonosito-igazolvany

Igen. Életkortól függetlenül a polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen kiskorúCselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. esetén a törvényes képviselőTörvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.je köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú rendelkezzen személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal.

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama, ha a jogosult

1. a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
2. a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,
3. a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.
4. a 70. életévét betöltötte és kérelmezi az okmányt,  az okmányérvényesség a kiállítás napjától számított 10 év.

Az okmányérvényesség a kiállítás napjától számított 1 év, ha a chip nem tartalmaz ujjnyomatot, mert a kérelmező annak adására ideiglenesen fizikailag képtelen.

Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét a magyar állampolgárság megszerzésének időpontjától kell számítani.

A letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult. jogállású személy állandó személyazonosító igazolványa a fent meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a ideiglenes letelepedési engedélyAz Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyt kap, ha
a) jövedelemszerzés vagy munkavállalás – kivéve a szezonális munkavállalás esetét – céljából,
b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy
c) egyéb, igazolt célból
kíván Magyarország területén tartózkodni, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.
Az előző bekezdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes letelepedési engedélyt együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes letelepedési engedélyt kap, amennyiben a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.ébe, nemzeti letelepedési engedélyMagyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt – jogszabályban meghtározott kivétellel – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott;
b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;
c) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték;
d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt;
e) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.
Az előzőekben foglaltakon túl Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll.ébe, illetve EK letelepedési engedélyMagyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt kap az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy
b) az EU kék kártyával rendelkezik, és
ba) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és
bb) legalább öt évig jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott.ébe bejegyzett érvényességi idővel kerül kiállításra.

Nyílt internetes hálózati elérés rendelkezésre állása mellett bármikor, bárhonnan ellenőrizhetővé válik egy adott tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány érvényességének ellenőrzése. Mivel egy okmány érvénytelenségi oka (a vesztés mellett) lehet eltulajdonítás bejelentése is, így a szolgáltatás – figyelemmel arra, hogy annak hátterében a BM által vezetett közhiteles nyilvántartásA közhitelesség egy nyilvántartás szempontjából azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vehető adatok bejegyzése, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szerint, és jogszabályban meghatározott okiratok alapján történhet, ezzel garantálva a nyilvántartás pontosságát, teljességét és megbízhatóságát. szolgáltatja az adatokat – jelentősen hozzájárulhat a jogügyletek biztonságának erősítéséhez. A szolgáltatás elérhető a Webes Ügysegéd2013. január 1-jétől elérhető elektronikus szolgáltatás, amely számos közigazgatási eljárás//szolgáltatás teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőségét biztosítja az állampolgárok számára. felületén, a https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/OkmanyErvenyessegLekerdezes.xhtml oldalon, ahol a személyazonosító igazolvány mellett a vezetői engedély és az útlevél érvényességének lekérdezésére is lehetőség nyílik.

Jelenleg az alábbi szolgáltatások vehetőek igénybe az új okmánnyal:

Ügyfélkapu-regisztráció otthonról, kényelmesen: Az igazolvánnyal otthonról, a www.ugyfelkapu.gov.hu oldalon is létre lehet hozni Ügyfélkapu fiókot. Ehhez csak az okmány számára és az egyszer használható, az okmánnyal együtt megkapott regisztrációs kódra van szükség. Az Ügyfélkapuval ezt követően számos ügyet elektronikus úton, személyes megjelenés nélkül is el lehet intézni.

Személyazonosító igazolvány érvényességének ellenőrzése gyorsan, biztonságosan: Az személyazonosító igazolvány érvényességét elektronikus úton, az Okmányérvényesség ellenőrzése használatával bármikor, bárhonnan ellenőrizni lehet.

Gyorsabb, kényelmesebb határátlépés: Az igazolvány úti okmány funkciója kényelmesebbé teszi az Európán belüli utazásokat, ugyanis minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények által szabályozott, tehát pl. automatizált határbeléptető rendszerek üzemelnek. Ezen rendszerek használata az utazók kényelmét, a gyors határátlépést, valamint a várakozási idő rövidítését szolgálja.

Belső rendészeti felhasználás: Az okmány egyes rendészeti feladatokat (pl. közúti ellenőrzés) is egyszerűbbé tesz. Az igazoltatást végző rendőr egy speciális, minősített mobilalkalmazással beolvashatja az igazolványt és lekérdezheti a nyilvántartásból az ahhoz tartozó információkat, ezzel hitelesítve az igazolványon olvasható adatokat. Ezzel a hatósági személyazonosítás egyszerűbbé válik.

A könyvelt postai levélküldemények átvétele eSzemélyivel: a Magyar Posta elektronikus levélkézbesítési szolgáltatásánál is érdemes használni az elektronikus személyazonosító igazolványt. Az ajánlott és tértivevényes levélküldemények átvételekor nemcsak a címzett azonosítását könnyítheti meg az eSzemélyi, hanem elektronikus aláírás funkciójának köszönhetően kézi aláírásra sincs szükség. Bővebb információ

Az eRecept kiváltása eSzemélyivel: Az egészségügyi szakrendelésen a szakorvos által elektronikusan felírt receptet a páciens a gyógyszertárban eSzemélyivel is kiválthatja. Bővebb információ

Az eSzemélyi tároló elemén található adatok ellenőrzése: az okmányirodai és kormányablak ügyfélszolgálatokon az állampolgár ellenőrizheti, hogy a személyazonosító igazolvány tároló elemén milyen adatok kerültek elhelyezésre és azokat mely szervek olvashatják ki.

A TAJ számhoz való gyorsabb hozzáférés az egészségügyi intézményekben: az eSzemélyi révén az egészségügyi intézmények és ellátó szervezetek munkatársai – sürgős ellátást igénylő esetekben - akár az állampolgári hozzájárulás hiányában is – rövidebb idő alatt hozzáférhetnek az állampolgár társadalombiztosítási azonosító jeléhez (közismert nevén TAJ számhoz).

Adóazonosító jel kiolvasása adóügyek intézése során: az eSzemélyi használatával a megfelelő hozzáférési jogosultság birtokában kiolvasható az állampolgár adóazonosító jele és a kapcsolódó, ügyintézéshez szükséges adatkör, ezáltal gyorsítható az egyes adóigazgatási ügyintézések folyamata.

Személyi azonosító kiolvasása az ügyintézés során: amennyiben az eSzemélyi tároló eleme már tartalmazza a személyi azonosítót, az erre jogosult szervezetek elektronikus úton is megismerhetik ezt az adatot. Amennyiben az adott szervezetnek alkalmas az informatikai rendszere az eSzemélyi tároló elemén lévő adatok átemelésére, az ügyintézés gyorsabbá, gördülékenyebbé válhat, valamint minimálisra csökkenhet a hibalehetőség.

Lakcímadat kiolvasása az ügyintézés során: amennyiben az eSzemélyi tároló eleme már tartalmazza a lakcímet, az erre jogosult szervezetek – a polgár hozzájárulásának a birtokában - elektronikus úton is megismerhetik ezt az adatot. Amennyiben az adott szervezetnek alkalmas az informatikai rendszere a tároló elemen lévő adatok átemelésére, az ügyintézés gyorsabbá, gördülékenyebbé válhat, valamint minimálisra csökkenhet a hibalehetőség.

Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: erre irányuló külön kérelemre az állandó személyazonosító igazolványa tároló elemén rögzítésre kerülhet legfeljebb kettő, Ön által megjelölt telefonszám, így egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról történő tájékoztatásra nem képes (pl. baleset, eszméletvesztés, rosszullét), az értesítendő személy elérhető. A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám megadásakor nyilatkozni szükséges arról, hogy azt a kérelmező a telefonszám birtokosának hozzájárulásával adja meg.

Elektronikus azonosítási szolgáltatás: az eSzemélyi használatával lehetősége van különféle elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybe vételére is.

Elektronikus aláírás: amennyiben Ön igényelt ingyenes elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatást, úgy lehetősége van elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírással ellátni, és így teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratot készíteni. Ez olyan, mintha papír alapon az Ön aláírása mellett két tanú is aláírta volna a dokumentumot. Bővebb információ

Közlekedési szolgáltatás: az eSzemélyi tároló elemében rögzített szolgáltatásazonosítónak köszönhetően kompatibilis a közösségi közlekedési rendszerekkel, így az okmány elektronikus bérletként is használható a tömegközlekedési eszközökön. Bővebb információ

A polgár a tároló elem tartalmát a járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a nyilvántartást kezelő szervnél személyesen ellenőrizheti.

A személyi azonosító és a lakcímadat kizárólag az eSzemélyi tároló eleméből olvasható ki a megfelelő eszközzel, ezek az adatok – hasonlóan a társadalombiztosítási azonosító jelhez (TAJ) és az adóazonosító jelhez – az okmány felületén nem láthatóak.

Nem, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) nem kerül kivezetésre, az eSzemélyi csak lehetővé teszi a személyi azonosító, valamint a lakcímadat igazolásának egy újabb lehetőségét. A lakcímkártyára abban az esetben is szükség lehet ügyintézés során, ha a személyi azonosító és a lakcímadat már rögzítve van az eSzemélyi tároló elemén.