Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Kormány az 1312/2016 (VI.13.) Korm. határozatával döntött arról, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) jogutódlással 2016. december 31 - ével megszűnt. Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy jelen weblap archív honlapként működik, tartalma nem frissül. Kérjük, hogy az aktuális információért keresse fel az illetékes jogutódok által működtetett honlapokat (nyilvantarto.hu, web-lak.hu, kormanyhivatal.hu). Okmányügyeiket változatlanul, személyesen a kormányablakokban (Részletes információ: https://kormanyablak.hu/hu) és az okmányirodákban, interneten a „Webes Ügysegéd” segítségével intézhetik, valamint ügyintézéssel kapcsolatos általános tájékoztatással 0-24 órában a 1818-as telefonszámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonal áll a rendelkezésükre.
Jogosultak köre
Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonását kezdeményezheti:
- a jármű üzembentartója vagy az ő meghatalmazottja
- a törzskönyv jogosítottja (pl. a tulajdonos, a pénzintézet, a zálogjog jogosultja) illetve ezek képviselője/meghatalmazottja.
Hol intézhető
Az ideiglenes forgalomból kivonás bármelyik közlekedési igazgatási hatóságnál (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, kormányablak) okmányirodában, kormányablakban kérelmezhető személyesen.
Kiskorú járműtulajdonos esetén a törvényes képviselő vagy a törvényes képviselő által meghatalmazott személy járhat el.
Szükséges iratok
Az ideiglenes kivonást szóban vagy írásban kell kérelmezni. A kérelemben meg kell adni az ideiglenes kivonás időtartamát.
Ügyintézéskor igazolni kell az eljárási jogosultságot.
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást
- személyes megjelenés esetén az ügyfél, képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságot igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély),
- jogi személy esetén, ha a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemről azonnal dönt a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt, avagy ennek közjegyző által hitelesített másolatát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát,
A közlekedési igazgatási hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg a cégnyilvántartásból a gazdasági társaság képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, valamint a gazdasági társaság cégkivonatát, ha az a kérelem elbírálásához szükséges, és az érintett gazdasági társaság az iratot a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza.
- a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot (pl. teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás)
Képviseleti eljárás esetén csatolni kell:
- a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást
Költségek
Az ideiglenes kivonás díja 2300 forint.
Az ideiglenes kivonás meghosszabbításának és megszüntetésének díja 2300 forint.
Telefon: 1818, +36-1-299-7206; Fax: +36-1-299-7297
Ügyintézési idő
Azonnal, de legfeljebb 8 nap,
ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,nincs ellenérdekű ügyfél ésaz eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
Ha a fenti feltételek nem állnak fenn 21 nap.
Ha a gépjármű tulajdonosa, az üzembentartója és a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező érintett nem ugyanaz a személy, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról, meghosszabbításáról és forgalomba történő visszahelyezéséről határozatot hoz, ebben az esetben a 21 napos ügyintézési határidő érvényesül.
Érdemes tudni
Ideiglenes kivonás esetén a járművet a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra lehet kivonni a forgalomból.
A forgalomból történő ideiglenes kivonás:
- a nyilvántartásban rögzítésre kerül
- a rendszámtáblát (rendszámtáblákat) nem kell leadni az okmányirodában, kormányablakban
- a forgalmi engedélybe nem kerül bevezetésre a forgalomból kivonás ténye és annak időtartama
Az ideiglenes kivonás tartama alatt a járművel a közúti forgalomban nem lehet részt venni.
A kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű automatikusan forgalomba helyezésre kerül, és a közúti forgalomban részt vehet, ha a jármű a fogalomban tartás egyéb feltételeinek megfelel.
Ha a kivonás időtartamának lejárata előtt a járművel ismételten részt kívánnak venni a közúti forgalomban, az üzembentartónak az ismételt forgalomba helyezést az okmányirodában, kormányablakban vagy elektronikusan, díj fizetése ellenében kezdeményeznie kell.
Elektronikus ügyintézés
A gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása, annak meghosszabbítása, valamint a forgalomból ideiglenesen kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezése a Webes ügysegéd alkalmazáson keresztül teljes körűen intézhető elektronikusan.
Az űrlapon meg kell adni a gépjármű adatait és a forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamát, ami maximum 6 hónap lehet. A kérelem kitöltése során a rendszer automatikusan ellenőrzi a kérelem jogosultságát, az elektronikus ügyindítás feltételeinek meglétét. A kérelem csak a sikeres ellenőrzést követően nyújtható be.
Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése után az ügyfél benyújthatja a kérelmét. A sikeres benyújtást követően a forgalomból történő ideiglenes kivonás automatikusan megtörténik.
Az ügyfél kérheti továbbá, hogy
- a befizetésről bizonylatot állítson ki a hivatal
- a kivonás lejárta előtt, automatikusan értesítést küldjön számára a rendszer
Forgalomból történő ideiglenes kivonást elektronikus úton az kezdeményezhet, aki
- rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval
- a gépjármű tulajdonosa
- a gépjármű üzembentartója
- a törzskönyvvel rendelkezik
- a forgalmi engedéllyel rendelkezik
- kérelmét saját maga nyújtja be (azaz képviselő útján nem tehető meg a bejelentés)
A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.
Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 2300 forint, amelyet elektronikus ügyintézés esetén a kérelem benyújtása előtt, elektronikus úton kell megfizetni.
Az elektronikus eljárásban nem kérhető személyes költségmentesség. A költségmentességi kérelem csak személyesen terjeszthető elő.
A befizetésről az ügyfél kérésére elektronikus bizonylatot állít ki a hivatal, ami letölthető a Webes ügysegéden keresztül. A bizonylat azt követően kerül kiállításra, miután a befizetés beérkezett a hivatal számlájára és a kérelem ellenértékeként elszámolásra került.
További részletes információk a Webes ügysegéd alkalmazáson .
Letölthető anyagok
Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik. A kérelmet a közlekedési igazgatási hatóság állítja elő az ügyintézés során, elektronikus úton.
Fogalmak
Belföldi üzembentartó
belföldi üzembentartó : a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek
- természetes személy üzembentartó esetében - állampolgárságára tekintet nélkül - a lakcíme és szokásos tartózkodási helye is, vagy
- nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van,
EGT-állam
- az Európai Unió tagállama
- Ausztria
- Belgium
- Bulgária
- Ciprus
- Csehország
- Dánia
- Egyesült Királyság
- Észtország
- Finnország
- Franciaország
- Görögország
- Hollandia
- Horvátország
- Írország
- Lengyelország
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Magyarország
- Málta
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Románia
- Spanyolország
- Svédország
- Szlovákia
- Szlovénia
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
- Izland
- Norvégia
- Liechtenstein
- az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Előzetes eredetiségvizsgálat
A jármű előzetes eredetiségvizsgálata olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.
Az eredetiségvizsgálat kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak.
A jármű valódiságán túl további fontos információt adhat arról, hogy a megvételre kínált jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.
Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.
Forgalmi engedély
Olyan hatósági engedély, amely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja.
Állandó forgalmi engedély
Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a vámhatóság által nyilvántartásba vett ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművekre.
Ideiglenes forgalmi engedély
Ideiglenes forgalmi engedélyt kell kiadni a Z, a CD és az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblához
Forgalmi engedély pótlása
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült okmány helyett új okmány kiállítása - az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével - a korábbi okmánnyal megegyező adattartalommal.
Harmonizált adattartalmú forgalmi engedély
Harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekintendő, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését követően – jellemzően 2004. július 1-ét követően – került kiadásra. A harmonizált adattartalmú forgalmi engedély tartalmazza az „Európai Közösség” szavakat, a forgalmi engedélyt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, további jellemzője, hogy a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokat harmonizált közösségi kódok előzik meg.
Használt jármű
Használt járműnek minősül egy külföldi hatóság által már - akár ideiglenes jelleggel is - nyilvántartásba vett jármű, vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő, vagy kivont állapotú jármű.
Járműkísérő lap
A járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott olyan szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot.
Muzeális jellegű jármű
A muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedély
Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekinthető, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését megelőzően került kiadásra.
Négykerekű segédmotoros kerékpárok
Négykerekű segédmotoros kerékpárok terheletlen tömege legfeljebb 350 kg - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét -, legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/ó, és motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 szikragyújtású motoroknál, vagy legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW egyéb belső égésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében.
A kivételektől eltekintve ezeknek a járműveknek teljesíteniük kell a háromkerekű segédmotoros kerékpárokra alkalmazandó műszaki követelményeket.
Származásellenőrzés
Külföldről belföldi üzemeletetés céljából behozott használt járművek forgalomba helyezést megelőző ellenőrzése, melynek során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján sor kerül a jármű származásának tisztázására.
Személyazonosító okmányok
- régi típusú személyazonosító igazolvány
- kártya formátumú személyazonosító igazolvány
- kártya formátumú vezetői engedély
- útlevél
Szokásos tartózkodási hely
Az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt.
Foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között.
Azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban, az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
Törzskönyv
A jármű tulajdonjogát igazoló okirat. A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.
Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet a jármű jogszerű tulajdonosának kell tekinteni.
Új jármű
Új járműnek minősül a külföldi gyártótól, vagy forgalmazótól, vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megvásárolt és behozott (importált), még – ideiglenes jelleggel sem – nyilvántartásba nem vett jármű, valamint a Magyarországon gyártott – nyilvántartásban még nem szereplő – jármű.
Üzembentartó
A forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban üzembentartóként azt a természetes személyt, vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más, hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján jogosult
Gyakran ismételt kérdések
Miért kell újra és újra eredetiségvizsgálatot készíttetni?
Azért kell minden adás-vétel előtt eredetiségvizsgálatot végezni, mert kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak. A vizsgálat során a jármű valódiságán túl további fontos információkhoz is jutunk, vagyis meggyőződhetünk arról, hogy a jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.
Az eredetiségvizsgálat azonban nemcsak a vevő érdekeit védi. Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.
Hol végeznek eredetiségvizsgálatot?
Amennyiben előzetes eredetiségvizsgálatot kívánunk végeztetni, a járművet eredetiség vizsgáló állomáson lehet vizsgáztatni.
Mire való és miért van szükség származásellenőrzésre?
A származásellenőrzés csak külföldön vásárolt használt járműre kötelező, forgalomba helyezése előtt.
A származásellenőrzésre azért van szükség, hogy leellenőrizzék, hogy a járművet nem körözik–e külföldön, nem követtek-e el vele valamilyen bűncselekményt.
Milyen dokumentumokat kell megkapnia a jármű eladásakor az új vevőnek?
- a szerződés 2 eredeti példányát
- a forgalmi engedélyt
- a törzskönyvet
- a járműkísérő lapot, amennyiben azzal rendelkezik.
Mi a következménye, ha nem jelentem be eladóként a jármű eladását?
Amennyiben az új tulajdonos (vevő) a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy nem teljesíti és az eladás bejelentése sem történt meg, a nyilvántartás szerinti tulajdonost (eladót) terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség, valamint a járművel kapcsolatos egyéb (pl.: autópálya használati díj, parkolási díj, pótdíj, közigazgatási bírság kiszabására irányuló) eljárásokat az eladóval szemben fogják megindítani.
Mi a következménye, ha nem jelentem be vevőként a jármű megvásárlását?
A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, az okmányiroda az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról. Az okmányiroda ezzel egy időben az adóhatóságot is értesíti, tekintettel arra, hogy a jármű vevőjének illetékfizetési kötelezettsége is keletkezik. Ha a vevő késedelmesen teljesíti a bejelentési kötelezettségét, az okmányiroda szabálysértési eljárást kezdeményez.
Ki lehet Magyarországon nyilvántartásba vett jármű üzembentartója?
Belföldi üzembentartó lehet a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek
- természetes személy üzembentartó esetében - állampolgárságára tekintet nélkül - a lakcíme és szokásos tartózkodási helye is, vagy
- nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van,
Mi a következménye, ha nem jelentem be a jármű üzembentartójának személyében bekövetkezett változást?
Ha a tulajdonos nem jelenti be az üzembentartó személyében bekövetkezett változást, akkor nem kerülnek a járműnyilvántartásba bejegyzésre az új üzembentartó adatai és a jármű üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi kötelezettség a korábbi üzembentartót fogja terhelni.
Mit jelent üzembentartónak lenni?
Az üzembentartó - e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig - a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve ismételt forgalomba helyezését, az üzembentartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását. Emellett az üzembentartót terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogviszony fenntartása.
Lemondhatok-e az üzembentartói jogról?
Nem, csak a tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával vonhatja vissza az új üzembentartó egyidejű bejegyzésének kezdeményezésével. A bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül a jármű fizikai visszaadása önmagában nem szünteti meg az üzembentartói státuszt.
Jogszabályok
- 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól
- 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól
- 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről
- 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról
A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.