Településszerkezet 2004. január 1-jén 278 város és 2889 község polgárait regisztrálta a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. (A városok száma a fővárossal együtt 256, a személyiadat-és lakcímnyilvántartás azonban Budapest kerületeit önálló városokként veszi számba.)   A városok és községek számának változása 1990 és 2004 között a)   Év Települések száma Év Települések száma   1990 3 091 1998 3 153 1991 3 095 1999 3 153 1992 3 113 2000 3 157 1993 3 129 2001 3 157 1994 3 135 2002 3 157 1995 3 147 2003 3 167 1996 3 148 2004 3 167 1997 3 149     a)      Lásd az 1. sz. grafikont. Budapesten 23 kerületi önkormányzat működik. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban  valamennyi kerület külön városnak minősül. A megyei jogú városok száma 22, az utóbbi években nem változott.      Ilyen   jogállással rendelkeznek a megyeszékhelyek, valamint az 50 000 fő körüli népességszámú Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. A városok és községek száma településtípusok szerint, 1996 – 2004.a)   A települések száma Településtípus 1996. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.   január 1-jén   Fővárosi kerület 23 23 23 23 23 23 Megyeszékhely megyei jogú város   18   18   18   18   18   18 Egyéb megyei jogú város          4          4           4         4         4 4 Város 177 199 214 229 229 233 Nagyközség 241 216 200 187 189 185 Község 2 685 2 697 2 698 2 696 2 704 2704               Összesen 3 148 3 157 3 157 3 157 3 167 3 167 a) Lásd a 2. sz. grafikont.   2003-ban 4 nagyközségből lett város,  a települések szerkezetében más módosításra nem  került sor. Városok száma, 1990 – 2004. Év Budapesti kerületek a) Megyei jogú városok Városok Összesen a) száma           1990 22 8 b) 157 187 1991 22 20 148 190 1992 22 20 156 198 1993 22 20 163 205 1994 22 20 173 215 1995 23 22 171 216 1996 23 22 177 222 1997 23 22 183 228 1998 23 22 195 240 1999 23 22 195 240 2000 23 22 199 244 2001 23 22 214 259 2002 23 22 229 274 2003 23 22 229 274 2004 23 22 233 278 a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás Budapest kerületeit önálló városként veszi számba. b) Megyei városok száma.   1990. és 2004. január 1. között  88 nagyközség kapott városi címet, két város a korábban összevont  Boglárlelle és Hajdúhadháztéglás szétválása révén jött létre. A városok 43%-ában 10 – 50 ezer polgár lakik, ezek jóval több mint fele  10 – 20 ezer lakosú város. Csaknem  30%-ot képviselnek az 5 – 10 ezer főt nyilvántartó városok, és 38 városban (13,7%) 5 ezernél kevesebb a lakosok száma.   A legkisebb lakosságszámú városok: Visegrád és Zalakaros, ahol  1646, illetve 1781 a nyilvántartott polgár.    A  polgárok száma Budapesten kerületenként, 1990-ben és 2004-ben a) b)   Belső kerületek Külső kerületek Ker. 1990. 2004. változás (±) Ker. 1990. 2004. változás (±)                     1. 35 956 26 480 -9 476 3. 143 622 125 252 -18 370   2. 101 147 84 613 -16 534 4. 106 875 100 516 -6 359   5. 45 435 28 885 -16 550 15. 92 875 83 503 -9 372   6. 61 313 40 806 -20 507 16. 68 688 70 085 +1 397   7. 80 665 58 221 -22 444 17. 72 680 80 252 +7 572   8. 92 234 74 264 -17 970 18. 95 316 95 459 +143   9. 75 446 57 851 -17 595 19. 73 916 61 838 -12 078   10. 90 047 75 361 -14 686 20. 89 123 85 772 -3 351 c)   11. 162 452 130 487 -31 965 21. 88 931 78 008 -10 923   12. 74 526 59 446 -15 080 22. 50 827 51 681 +854   13. 130 249 103 754 -26 495 23.d - … …   14. 133 715 111 544 -22 171 Össz 1 966 038 1 684 078 -281 960                   a)         Lásd a 3. és a 4. sz. grafikont. b)        A bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel sem rendelkezők nélkül. c)         A  20. és a 23. kerület létszámcsökkenése együtt.     d)    A  polgárok száma a 23. kerületben 2004. január 1-jén: 21383 fő, az elmúlt 10 évben             933 fővel nőtt.   A főváros lakosságszáma 14,3%-kal alacsonyabb, mint 1990-ben volt. Ebben, a természetes fogyás mellett szerepet játszott a fővárosból kiköltözők viszonylag jelentős száma. Ezzel egyidőben a fővároson belül a lakosság eloszlása folyamatosan átrendeződött. A belső kerületek  létszám csökkenése 21,4% volt, ezen belül az 5. és a 6. kerület lakosságszáma  36, illetve 33%-kal, az 1. és a 7. kerületeké több, mint egy negyedével csökkent.       A külső kerületek lakosságszáma 5,7 %-kal marad el az 1990. évitől. Ezen belül  négy kerületben ( 19., a 3., a 21., és a 15.)  10 – 13% körüli, két kerületben 4 – 6% volt a lakosságszám csökkenése ,  míg a további  négy kerületben  emelkedett a bejelentett polgárok száma, leginkább a 17. kerületben (10,4%-kal).  A külső kerületekben együttesen a főváros polgárainak 49,4%-a lakik, arányuk folyamatosan emelkedett.   A városok megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2004. (A fővárosi kerületekkel és a megyei jogú városokkal együtt)     A városok megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. a)   január 1-jén   5 000-nél kevesebb 7,2 9,8 11,6 13,5 13,5 13,7 5 000 – 9 999 25,2 27,5 28,2 28,8 29,2 29,5 10 000 – 49 999 49,1 46,7 45,2 43,4 43,0 42,8 50 000 – 99 999 12,6 10,7 10,0 9,5 9,5 9,3 100 000 és több 5,9 5,3 5,0 4,8 4,8 4,7               Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a)      Lásd a 5. és az 6. sz. grafikont.   A 10 ezer lakosnál kisebb városok aránya az utóbbi években folyamatosan nőtt. A 2003-ban várossá nyilvánított négy település közül is csak Albertirsa lakosságszáma haladja meg a 10 ezer főt (11 783), a további három új város közül Bábolna az 5 ezer főt sem éri el (3 834). A nagyvárosok száma (100 ezer vagy több lakosú városok), 1990. óta nem változott, de arányuk – a kisebb városok számának növekedése következtében – alacsonyabb. A legalább 100 ezer polgárt számláló megyei jogú városok, 1990 – 2004 a)   A polgárok száma b) A város megnevezése   1990.   2000.   2001.   2002.   2003.   2004. változás (±)   évben   Debrecen 211 455 210 372 208 848 207 936 207 308 206 300 -5 155 Miskolc 203 223 186 438 184 392 182 307 180 461 177 819 -25 404 Szeged 172 758 165 834 165 273 163 949 163 173 162 663 -10 095 Pécs 169 083 160 847 159 646 158 308 157 171 155 865 -13 218 Győr 129 843 129 091 128 135 127 576 127 058 126 098 -3 745 Nyíregyháza 116 646 119 014 118 618 118 422 118 252 117 771 +1 125 Kecskemét 105 067 108 438 108 586 108 548 108 781 108 550 +3 483 Székesfehérvár 109 526 105 769 104 976 104 327 103 361 102 444 -7 082 a) Budapest 100 ezer lakosnál többet számláló öt kerülete nélkül. b) A bejelentett lakóhellyel, vagy  érvényes tartózkodási hellyel sem rendelkezők nélkül.   A fenti 8 megyei jogú városban a nyilvántartásban szereplő polgárok száma meghaladja a 100 ezret, további 11 megyei jogú városban 50–100 ezer fő közötti, Hódmezővásárhelyen, Salgótarjánban és Szekszárdon 50 ezernél kevesebb. A felsorolt nagyvárosokban az 1990-es évek első felében nőtt (Kecskemét, Nyíregyháza), vagy legalábbis szinten maradt a lakosság száma Miskolc és Pécs kivételével, ahol már ebben az időszakban is észrevehető volt a polgárok számának csökkenése. Az  utóbbi öt évben a lakosságszám folyamatos mérséklődése volt jellemző. Kivétel Kecskemét és Nyíregyháza, ahol a polgárok száma ma magasabb, mint 1990-ben volt, de az utóbbi 5 évben Nyíregyházán  is tapasztalható volt a lakosság számának lassú visszaesése. 1990-hez képest Miskolc polgárainak száma csökkent a legnagyobb mértékben, 12,5%-kal,  Pécsett 7,8%-kal és Székesfehérvárott 6,5%-kal kevesebb a bejelentett polgárok száma. Szegeden a lakosság számának csökkenését nagyobb részben Algyő kiválása magyarázza. A kisebb, nem megyei jogú városok lakosságszáma megyénként számottevően eltér. Míg országosan a 10 ezernél kevesebb lakossal rendelkező városok aránya  43,2%, Zala, és Somogy megyében mintegy kétharmad részük tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor Pest megyében a városoknak csak  22%-a, Komárom – Esztergom, illetve Nógrád megyében harmadrészük sorolható ezen kisvárosok közé. Átlagosan a városok  26%-ában 10 – 20 ezer a bejelentett lakos, Nógrád megyében e kategóriába sorolható a városok fele, Vas és Pest megyében több, mint 40%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében  a városok  harmada. A nem megyei jogú városok mindössze 17%-ának népessége haladja meg a 20 ezret. Ezen városok  negyedrésze Pest megyében található.     A községek száma, 1995 – 2004. Év Nagyközségek Községek Összesen száma   1995 240 2 691 2 931 1996 241 2 685 2 926 1997 235 2 686 2 921 1998 222 2 691 2 913 1999 222 2 691 2 913 2000 216 2 697 2 913 2001 200 2 698 2 898 2002 187 2 696 2 883 2003 189 2 704 2 893 2004 185 2 704 2 889             Országosan a községek 6,4%-a nagyközség.  A nagyközségek száma gyakorlatilag a várossá nyilvánításokkal párhuzamosan csökken. Az utóbbi években új nagyközséggé nyilvánításra alig került sor. A nagyközségek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2004.   A nagyközségek megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. a)   január 1-jén   2 000-nél kevesebb 5,8 5,6 6,0 6,4 6,9 7,0 2 000 – 4 999 56,8 58,8 58,5 59,7 59,3 60,6 5 000 – 9 999 32,4 31,0 31,0 30,1 30,1 28,1 10 000 és több 5,0 4,6 4,5 3,8 3,7 4,3               Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a)      Lásd a 7. sz. grafikont.   A nagyközségek elsősorban az alföldi megyékben találhatók, ahol a települések egymástól távolabb, nagyobb lakosságszámmal alakultak ki. Így Békés és Pest megyében az összes község 22%-a, Hajdú-Bihar megyében 18%-a, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 15%-a nagyközség, és arányuk Bács-Kiskun, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is  10% körüli. Az aprófalvas megyékben, mint Baranya, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyékben a nagyközségek aránya  1 – 2%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,5%. A községek száma a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (321), ezt követi sorrendben Baranya, Zala, Somogy, Vas és Veszprém  megye. Az összes község több mint fele (55%) ehhez a 6 megyéhez tartozik. Ezekben a megyékben  az  500 főnél kevesebb lakossal rendelkező községek aránya magasabb az átlagos 37%-nál, Baranya megyében a 70%-ot is meghaladja,  Zala, illetve Somogy megyében a községek mintegy kétharmadát teszik ki.    A községek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2004.   A községek megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. a)   évben   100-nál kevesebb 2,9 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 100 – 499 33,3 33,6 33,6 33,7 33,6 33,6 500 – 999 25,9 25,7 25,6 25,3 25,6 25,3 1 000 – 1999 24,4 23,8 23,8 24,0 23,7 23,7 2 000 – 4 999 13,5 13,4 13,4 13,3 13,4 13,5 5 000 vagy több 0,0 0,2 0,2 0,2 0,1 0,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a)      Lásd a 8. sz. grafikont.   Ötezer lakosnál népesebb község csak Pest megyében fordul elő: Kerepes, Diósd, Erdőkertes,    Páty és Mogyoród. A 2000–5000 lakosú községek aránya az átlagos 13,5%-kal szemben Csongrád és Pest megyében 47, illetve 44%, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében 32–36% közötti, tehát elsősorban az alföldi megyékre jellemzőek ezek a nagyobb lakosságszámú községek. Zala, Vas és Baranya megyében arányuk 1 -  2%. Átlagosan a községek közel negyedrésze, de Fejér,  Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében mintegy 40%-uk, és további hét megyében a községek mintegy harmada  1000–2000 lakost számlál. Országosan a községek további negyedrésze 500–1000 fős. Ez utóbbiak aránya alapján a megyék kevésbé szóródnak:  4 megyében az ilyen népességszámú községek aránya nem éri el a 20%-ot sem, 11 megyében  arányuk  20 – 30% közötti,  és 5 megyében a 30%-ot is meghaladja. Az 500 főnél kisebb települések száma 1010. A legtöbb ilyen kis település Baranya megyében található, több mint 200.  Számuk Zala, Borsod, Vas és Somogy megyében is meghaladja a 100-at. Ezen a kategórián belül 101 településen a lakosok száma 100 főnél kevesebb.  32%-uk Zala megyében, 20%-uk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A legkisebb község Gagyapáti 15 fővel  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), és Iborfia 16, valamint Felsőszenterzsébet 17 fővel (Zala megyében). Összesen 25 községben 50 fő vagy  kevesebb rendelkezik lakóhellyel.   A körjegyzőségek és a hozzájuk kapcsolódó községek száma, 1996 – 2004.   Év Körjegy-           zőségek Körjegyzőséghez tartozó községek száma       1996 494 1 267 1997 492 1 294 1998 505 1 329 1999 509 1 336 2000 536 1 396 2001 580 1 490 2002 593 1 526 2003 605 1 555 2004 616 1 594   2004. január 1-jén 616 körjegyzőség működik, főként az alacsony lakosságszámú községek igazgatási feladatainak megfelelő színvonalú ellátása érdekében. A községek 59%-a  választotta a körjegyzőségben való együttműködést, 39-cel több, mint az előző évben.  A körjegyzőségek székhelye általában valamelyik résztvevő község, de 3 körjegyzőség székhelye megyei jogú város, 32 körjegyzőségé  város és 33  nagyközségi székhelyű. Hat olyan körjegyzőség működik, amely a körjegyzőségben részt nem vevő község vagy város területén működteti a körjegyzőségi hivatalt. Ilyen: Baranya megyében három körjegyzőség, az egyik Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd községek körjegyzősége, amely Villány városban működik, a másik Hirics, Kórós, Lúzsok, Páprád, Vejti községek körjegyzősége, amelynek hivatala Vajszló nagyközségben van, és 2004-től Birján, Lothárd, Pécsudvard és Szemely községek körjegyzősége, amelynek hivatalát Kozármisleny községben tartják fenn. Somogy megyében Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi községek körjegyzőségi hivatala  Darány községben található. Veszprém megyében Gyulakeszi, Kisapáti, Raposka községek körjegyzőségének Tapolca város ad helyet. Zala megyében Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa körjegyzőségi hivatala Csesztreg községben működik. A körjegyzőségek döntő többségében évek óta azonos községek működnek együtt, de  átszervezésre 2003. év folyamán is sor került. Ennek eredményeként 2004. január 1-jén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5-tel, Somogy és Veszprém megyében 2 – 2-vel és további 6 megyében 1 – 1-gyel több, Csongrád, Fejér, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében   1 – 1-gyel kevesebb  körjegyzőség működik, mint tavaly.  A körjegyzőségekben együttműködő községek száma 10 megyében növekedett, öt megyében összesen 7-tel csökkent, a többi megyében szinten maradt. Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Nógrád megyében  11 – 11 új község kapcsolódott körjegyzőségbe, Veszprém megyében 6, Pest és Vas megyében 5 – 5. A körjegyzőségek működése továbbra is az aprófalvas megyékben jellemző. Így pl. Baranya megyében 81, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 80,  Zala megyében 75,  Somogy, Veszprém és Vas megyében 68, 63, illetve 60 körjegyzőséget tartanak fenn. Ebben a 6 megyében van a körjegyzőségek 70%-a. A népesebb településekkel rendelkező megyékben a körjegyzőségek száma csekély, (pl. Békés megyében nem működik körjegyzőség). A körjegyzőségekhez tartozó községek aránya országosan 59%, ezen belül Baranya és Zala megyékben a legmagasabb, 90-91%, Veszprém, Somogy és Vas megyékben 77-79%. Leggyakoribb, hogy a körjegyzőségi székhelyhez 1 – 3 település kapcsolódik, de  nem ritka , hogy 5 – 6 település tart fenn egy körjegyzőséget. Zala megyében Rédics székhellyel 12 község tartozik egy körjegyzőséghez. 1118 község saját önkormányzati feladatait önállóan látja el. Ezek közül 72 község ötszáz  vagy kevesebb lakossal rendelkezik, a legkisebb Veszprém megyében Kékkút 100 lakossal, Békés megyében Újszalonta 141 lakossal és Bács-Kiskun megyében Újsolt, 180 bejelentett polgárral.