Nyiltólap

 

A leggyakoribb utónevek

A nyilvántartásban szereplő összes férfi, illetve női utónevek közül azokat vettük figyelembe, amelyek első utónévként legalább 5 000 esetben előfordulnak. Emellett a 2002-ben született gyermekek neveit minden olyan esetben felsoroltuk, ha legalább 10 esetben előfordultak.

 A férfiak utónevei:

2003. január 1-jén 79  férfi utónév fordul elő a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban első utónévként 5 000 vagy több esetben. Leggyakoribb nevek továbbra is a László, az István  és a József, amelyek mindegyike 300 ezernél több esetben szerepel, továbbá a János, amely 284 ezer esetben található első utónévként. A nevek előfordulási sorrendje alig tér el a tavalyitól, mindössze két új név (Dominik és Olivér) került a felsorolásba, mivel tavaly még 5000-nél kevesebb esetben fordultak elő. A nevek döntő része magyar, vagy Magyarországon régen meghonosodott utónév. Kivételt képez a Norbert és a Krisztián, (40 ezernél több előfordulás), a Roland és a Richárd (27, illetve 25 ezer előfordulás), továbbá a Patrik és a Martin (csaknem 10 - 10 ezer előfordulás).

A 2002-ben született fiúgyermekek esetében leggyakoribbak a Bence, a Dániel, a Dávid,  a Máté és a Tamás. Az előző évhez képest sem a sorrend, sem az előfordulások nagyságrendje nem változott.

A nevek több csoportra bonthatók: mint pl. hagyományosan használt nevek, régies magyar nevek, bibliai nevek, idegen hangzású nevek. A felsorolt 194 névnek kb. háromnegyede magyar név. Az előző évekhez képest a kedvelt utónevekben jelentős változások nem történtek, de kétségtelen, hogy egyre több újszülöttnek adnak idegen hangzású utónevet.

A régies magyar nevek között gyakorisági sorrendben főként az alábbiak fordulnak elő:

Bence, Zsolt, Levente, Csaba, Szabolcs, Botond, Zsombor, Bendegúz, Soma, Csongor, Hunor, Árpád, Csanád, Koppány, Álmos, Kende, Huba, Előd, Keve, Lehel, Nimród, Bulcsú, Vajk, Bátor.

A bibliai nevek közül az alábbiak emelhetők ki:

Ádám,  Áron, Benjámin, (Benjamin), Ábel, Boldizsár, Mózes, Noé, Ábrahám, Lukács.

 A 2002-ben bejegyzett idegen hangzású nevek,  például ( gyakorisági sorrendben):

Krisztián, Patrik, (Patrick), Dominik, Martin, Richárd, Roland,  Norbert, Marcell, Milán, Adrián, Alex (Alexander), Kevin, Krisztofer (Christopher), Márió,  Szebasztián,  Renátó, Noel, Rajmund (Rajmond), Valentin, Nikolász, Brendon,  Ruben, Dorián, Ronald, Bertold, Robin, Jonatán, Dárius, Félix, Norman, Rafael, Trisztán, Raul, Armandó,  Zoárd, Brúnó, Borisz, Nataniel, Ivó, Joel, Leon, Tícián. stb.

 

A nők utónevei:

A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban 119 féle női utónév fordul elő első utónévként legalább 5 000 esetben. A leggyakoribb női név a Mária, amely első utónévként 451 ezer esetben szerepel a nyilvántartásban, ezt követi az Erzsébet 350 ezer előfordulással, majd az Ilona és a Katalin utónevek 235, illetve 217 ezer esetben. Az előző évhez képest a nagy számban előforduló nevek gyakorisági sorrendje alig változott, a ritkábban előforduló nevek sorrendjében több volt a változás.

Az összes női utónév között  hasonló arányú az idegen hangzású, mint a férfinevek között. Így pl. a Nikolett és Nikoletta együtt  44 ezer esetben fordul elő, az Alexandra, az Adrien, a Renáta, a Bernadett, az Edina, és a Brigitta, egyenként 24 – 29 ezer esetben szerepel és 10–19 ezer körüli esetben találkozhatunk a Vivien, a Petra, a Kitti, a Klaudia,  a Beatrix,   a Zsanett, a Kinga, a Henrietta, a Diána, a Bettina, a Szabina, és a Laura  utónevekkel. 5–9 ezerszer fordul elő az Evelin, a Bianka, a Dorina, a Fruzsina, az Ivett, a Cintia és az Elvira.

A 2002-ben született leányok 10-nél többször előforduló utóneveinek mennyisége (294 név), jóval meghaladja a fiúknál igénybevett utónevek számát és  csaknem fele részük nem magyar, illetve a Magyarországon még nem honosodott név. A 400-nál több esetben előforduló első 32 név közül 15 idegen hangzású. Sorrendben ezek az alábbiak:

Ezernél több esetben fordul elő a Viktória, a Vivien,  400–1000 esetben szerepel  a Petra, az Alexandra, a Laura,  a Nikolett, a Dorina, a Bianka, a Kitti,  a Klaudia, a Cintia,  a Vanessza, az Evelin, a Dzsenifer, és a Gréta.

Az újszülött leánygyermekeknek adott utónevek gyors változására jellemző, hogy 24 olyan utónév szerepelt egy évvel ezelőtt 10-nél több esetben, amely a 2002-ben született leányok utónevei között nem található (esetleg 10-nél kevesebb esetben fordult elő). Ezzel szemben 12 olyan név szerepel, amely az előző évben nem érte el a legalább 10 esetet. Ez utóbbi 12 név közül 6 idegen hangzású (Eszmeralda, Hermina, Ninetta, Norina, Paulina, Virgínia). Gyakori, hogy a név becézett alakját adják meg hivatalos utónévként, mint pl.  Katica- Katinka-Kata, Panni-Panka, Zsuzsanna-Zsuzsa stb.

A nőknél kevésbé jellemző a bibliai, vagy a régies magyar nevek használata, mint a férfiaknál, de néhány régies magyar név felfedezhető a 2002-ben bejegyzett leánynevek között is. Így pl. több mint 300 esetben fordul elő a Csenge,  az Enikő és az Emese,  79 esetben a Kincső, ritkábban az Emőke és a Hanga.

Továbbra sem egységes a nevek leírása. Gyakori, hogy külön névnek minősülnek azok az utónevek, amelyeknél:

-         csak a rövid vagy a hosszú magánhangzó (pl. Leticia – Letícia, Aliz – Alíz, Emilia – Emília, Kira – Kíra, Livia – Lívia, Patricia – Patrícia),

-         vagy egy magánhangzó hozzáadása vagy elhagyása (pl. Mariann – Marianna, Henriett – Henrietta),

-          vagy ugyanezen változtatással az idegen hangzású és a magyar név: Izabell – Izabella, Melani – Melánia,

-         illetve csak magyar nevek vonatkozásában: Teréz – Terézia,

-          vagy kiejtésbeli különbségek, (pl. Fatima – Fatime)  fordulnak elő,

-          nem beszélve az idegen nevek eredeti, vagy magyarosított leírásáról (pl. Jennifer – Jenifer – Dzsennifer, Cintia – Szintia).