Módszertani magyarázatok 1.    A személyiadat- és lakcímnyilvántartás tartalmazza a -        Magyarországon élő magyar állampolgárok,   -        a bevándorlási engedéllyel itt élő és a menekültként elismert külföldi állampolgárok, illetve hontalan személyek, -        a Magyarországon élő, de ismeretlen lakóhelyű személyek, -        a külföldön élő magyar állampolgárok adatait.(Ez utóbbiakat abban az esetben, ha kérik adataik nyilvántartását. Létszámukat külön kezeljük, ebben a kiadványban a polgárok összes számában nem szerepelnek.) Fentieken kívül a nyilvántartásban (történeti állományban) szerepelnek az 1975-ben vagy később elhalt, vagy  véglegesen külföldre távozott személyek adatai. Nem terjed ki a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a beutazási vagy tartózkodási engedéllyel, illetve a 2002. január 1-jén bevezetett letelepedési engedéllyel Magyarországon élő külföldiekre. Nem tartalmazza a nyilvántartás a diplomaták, a külföldi diákok, a hivatalos vagy üzleti ügyben beutazók, a turisták és más Magyarországra látogatók adatait sem. 2.    A nyilvántartás adattartalma, a polgár: -        családi- és utóneve, -        leánykori neve, -        állampolgársága, -        bevándorolt (letelepedett) vagy menekült státusza, -        neme, -        születési helye és ideje, -        anyja neve, -        családi állapota, -        a házasságkötés helye és ideje, -        arcképmása, -        aláírása, -        lakóhelye, -        tartózkodási helye, -        személyi azonosítója, -        személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítója, -        adatai szolgáltatására vonatkozó korlátozása vagy tilalma, -        elhalálozása esetén annak helye és ideje, -        adatváltozásai és az ezekhez kötődő dátumadatok. 3.    A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban regisztrált állampolgárok száma és a Központi Statisztikai Hivatal adatközléseiben szereplő népességszám a következők miatt tér el: -        A személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapja az 1975. január 1-jei népesség-összeírás. -        Minden olyan személy, aki az 1. pontban felsoroltaknak megfelelt és 1975. január 1-jén Magyarországon élt, bekerült a nyilvántartásba, melynek adatait azóta folyamatosan vezetik. -        Az újszülöttek, bevándorlók, hazatérők, visszatérők, menekültek adatai bekerülnek a nyilvántartásba. Az elhaltak és a kivándoroltak, továbbá a nyilvántartásban szereplő külföldön élők közül azok adatait, akik állampolgárságukról lemondtak, a passzív (történeti) állományban tárolják. -        A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban minden adat és minden adatváltozás okmányokkal igazolt. -        A KSH adatközléseinél a lakónépesség száma szerepel. -        (Lakónépesség = minden településen (megyében) azon személyek száma, akiknek itt van a lakóhelye és tartózkodási helyet sehol sem jelentettek be, továbbá azok, akiknek az adott településen, megyében van a tartózkodási helyük.) -        BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal:  adatközléseiben a lakóhellyel rendelkezők száma szerepel, a tartózkodási helyet csak a lakóhely hiányában veszi figyelembe. Ezen kívül nyilvántartja az adott időpontban érvényes lakóhellyel nem rendelkezőket is. -        A KSH a népszámlálás a magyar állampolgárok magyarországi lakónépességére vonatkozó adatait tekinti meghatározónak és két népszámlálás között a legutóbbi adatait vezeti tovább az élveszületések, halálozások, a lakcímváltozások és a nemzetközi vándorlási különbözet figyelembevételével. A magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlegének tényezői:    -         magyar állampolgárságot kapott külföldiek és a magyar állampolgárságukról lemondott  személyek számának különbözete, -         a hazatérő, visszatérő magyar állampolgárok és a kivándorló magyar állampolgárok számának különbözete, -         az ideiglenes tartózkodásra külföldre távozó és az onnan visszatérő magyar állampolgárok számának különbözete. –                A huzamos tartózkodási engedéllyel, vagy bevándorlási  (letelepedési) engedéllyel rendelkező külföldiek számát a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mindenkori nyilvántartása alapján fogadják el. –                A népesség összes számát a magyar állampolgárok magyarországi lakónépessége és a Magyarországon lakó külföldi állampolgárok együttes száma adja. –                A népszámlálások adatfelvételei nyilatkozaton alapulnak és a népesség számához képest elenyésző mértékű “alulszámlálási” hibát tartalmaznak. (Ez vonatkozott a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapjául szolgáló 1975. évi népesség-összeírásra is.) Ugyanakkor “túlszámlálási” hibák is előfordulhatnak, amelyet a népszámlálásoknál a kettős lakóhelyűek adatainak ellenőrzésével, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban minden esetben öt természetes személyi azonosító adat (név, lakcím, anyja neve, születési hely, születési idő) egyeztetésével igyekeznek minimalizálni. Az adatközlések egyéb eltérései: -        KSH: a természetes népmozgalom adatait a lakónépesség fogalmának megfelelő lakó- illetve tartózkodási hely szerint közli. -        BM Központi Hivatal: a természetes népmozgalom adatai az esemény (élveszületés, halál stb.) helye szerint kerülnek a nyilvántartásba, de lakóhely szerint is rendelkezésre állnak. (Ebben a kiadványban a lakóhelyet veszi figyelembe.) -        KSH: A házasságkötés, illetve a válás egy- egy esemény. -        BM Központi Hivatal: a házasságkötés, illetve a válás külön a nők és külön a férfiak családi állapotának változása. Végül is 2003. január 1-jén a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban globálisan nem egészen 1,0%-kal magasabb a regisztrált polgárok létszáma, mint a KSH által továbbvezetett népességszám: 2003. január 1-jei állapot szerint ( 10 142 362 fő). 4.    Korcsoportok: Az adat-összeállításban mindig a már betöltött életkor szerepel. 5.    Körjegyzőségek: Megyén belül az egymással határos, ezernél kevesebb lakosú községek igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, a körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. Városi és nagyközségi székhely esetén a körjegyzői feladatokat a városi, illetőleg a nagyközségi önkormányzat jegyzője látja el. A körjegyzőség hivatalának, mint munkaszervezetnek az elhelyezése – az érintett önkormányzatok megállapodása alapján – kivételesen a  körjegyzőségben részt nem vevő önkormányzat (település) területén is biztosítható. 6.    A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban megtalálhatók (függetlenül attól, hogy Magyarországon, vagy külföldön tartózkodnak) azon polgárok adatai, -        akiknek  van  bejelentett lakóhelye, -        akiknek nincs bejelentett lakóhelye, de  érvényes tartózkodási helye van (számuk 2003. január 1-jén 16 992 fő volt), -        akik valamelyik településre bejelentkeztek, de ezen belül lakóhelyükre vonatkozóan pontosabb adat nem áll rendelkezésre (számuk 2003. január 1-jén        5 296 fő), -        akik bekerültek a nyilvántartásba, de jelenleg sem bejelentett lakóhelyük, sem érvényes tartózkodási helyük nincs (számuk 2003. január 1-jén 52 483 fő, ebből 512 főnek korábbi lakóhelye sem ismert). Megjegyzés: A korábbi években nem vizsgáltuk a bejelentett lakóhely érvényességét és a nyilvántartott polgárokat legutóbbi lakóhelyük alapján szerepeltettük az adatközlésekben. 1998. óta megfigyeljük a lakóhely érvényességét is, és külön közöljük a bejelentett lakóhellyel, illetve érvényes tartózkodási hellyel sem rendelkezőket.   E kiadvány  47. táblázatában, illetve az 5. sz. függelékben szerepel ezen polgárok száma legutóbbi ismert lakóhelyük szerint is. Lakóhelye fenntartása mellett bárki létesíthet ú.n. tartózkodási helyet, amelyet be kell jelentenie, ha ott 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodik. A tartózkodási helyet kétévenként meg kell újítani, ennek elmulasztása esetén a tartózkodási hely a törvény erejénél fogva megszűnik. Azok az állampolgárok, akiknek lakóhelyük nincs, de tartózkodási helyüket bejelentették, abban a megyében 3településen) szerepelnek a polgárok számában, ahol a tartózkodási helyük van. 7.    A lakcímek száma azokat a lakásokat és egyéb lakóegységeket tartalmazza, amelyek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bejegyzésre kerültek és 2003. január 1-jén lakottak voltak. 8.    Fiktív a lakcím abban az esetben, ha a település jegyzője megállapította, hogy a polgár nem lakik azon a címen, ahová bejelentkezett, (de a lakcím létezik), vagy ha a címet  nem létezőnek,  nem lakott helynek nyilvánította.  A fiktívvé nyilvánítást a jegyző visszavonhatja abban az esetben, ha a fiktívvé nyilvánítás oka megszűnik. 9.    A nyilvántartás változásai az előző naptári évben történt és 2003. február végéig a nyilvántartásba került eseményeket tartalmazzák.