Településszerkezet 2002. január 1-jén 274 város és 2883 község polgárait regisztrálta a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. (A városok száma a fővárossal együtt 252, a személyiadat-és lakcímnyilvántartás azonban Budapest kerületeit önálló városokként veszi számba.) A városok és községek számának változása 1990 és 2002 között a) Év Települések száma     1990 3 091 1991 3 095 1992 3 113 1993 3 129 1994 3 135 1995 3 147 1996 3 148 1997 3 149 1998 3 153 1999 3 153 2000 3 157 2001 3 157 2002 3 157                                      a) Lásd az 1. sz. grafikont.  Budapesten 23 kerületi önkormányzat működik. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban  valamennyi kerület külön városnak minősül. A megyei jogú városok száma 22, az utóbbi években nem változott.      Ilyen   jogállással rendelkeznek a megyeszékhelyek, valamint az 50 000 fő körüli népességszámú Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. A városok és községek száma településtípusok szerint, 1996 – 2002.   Település-típus A települések száma     1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.     évben     Fővárosi kerület 23 23 23 23 23 23 23   Megyeszékhely 18 18 18 18 18 18 18   Egyéb megyei jogú város 4 4 4 4 4 4 4   Város 177 183 195 195 199 214 229   Nagyközség 241 235 222 222 216 200 187   Község 2 685 2 686 2 691 2 691 2 697 2 698 2 696                     Összesen 3 148 3 149 3 153 3 153 3 157 3 157 3 157   Lásd a 2. sz. grafikont.  2001-ben a települések száma nem változott, de a belső szerkezet tovább módosult. Ezévben is 15 nagyközség kapta meg a  városi rangot. (A nagyközségek száma viszont csak 13-mal csökkent, mert  Pétfürdő és Algyő nagyközség  lett.)  Más közigazgatási változásokról is döntött a Köztársasági Elnök, mely szerint az önkormányzati választások napjától 6 települést Veszprém megyétől Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Ezen kívül 10 új község alakul, ezek:   Megye megnevezése A település, ahonnan az új község kiválik Az új község neve Fejér Előszállás Daruszentmiklós Győr-Moson-Sopron Kimle Károlyháza Heves Eger Szarvaskő Jász-Nagykun-Szolnok Tiszafüred Tiszaszőlős Komárom-Esztergom Kisbér Ászár Nógrád Bátonyterenye Rákóczibánya Pest Sződ Csörög   Nagykovácsi Remeteszőlős Somogy Zákány Zákányfalu Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszavasvári Szorgalmatos   Magyarország településszerkezetére jellemző egyrészt a települések közigazgatási státusza, másrészt a lakosságszám szerinti összetételük. A települések közigazgatási státusza: főváros, megyei jogú város, város (ill.fővárosi kerület), nagyközség vagy község. A községek státusza eltér aszerint is, hogy körjegyzőségben működnek-e vagy önállóan látják el a közigazgatási feladatokat.  A lakosságszám szerinti összetétel tájegységenként és ezen belül megyénként is nagyon eltérő. Dunántúlon és Észak-Magyarországon több a kisközség, míg az alföldi megyék községei népesebbek. Ebből adódóan az alföldi megyékben több a nagyközség illetve a város, míg a Dunántúlon kevesebb település felel meg a nagyközséggel, vagy a várossal szembeni elvárásoknak.  A kisebb települések döntő többsége – az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően –  körjegyzőségbe szerveződött. A körjegyzőségek székhelye általában valamelyik résztvevő község, de 33 körjegyzőség székhelye város és 32 körjegyzőségé nagyközség. Öt olyan körjegyzőség működik, amely a körjegyzőségben részt nem vevő község vagy város területén működteti a körjegyzőségi hivatalt. Ilyen (évek óta változatlanul):  Baranya megyében két körjegyzőség, az egyik Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd községek körjegyzősége, amely Villány városban működik, a másik Hirics, Kórós, Lúzsok, Páprád, Vejti községek körjegyzősége, amelynek hivatala Vajszló nagyközségben van. Somogy megyében Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi községek körjegyzőségi hivatala  Darány községben található. Veszprém megyében Gyulakeszi, Kisapáti, Raposka községek körjegyzőségének Tapolca város ad helyet. Zala megyében Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa körjegyzőségi hivatala Csesztreg községben működik.  A körjegyzőségek és a hozzájuk kapcsolódó községek száma, 1996 – 2002   Év Körjegy-           zőségek Körjegyzőséghez tartozó községek száma       1996 494 1 267 1997 492 1 294 1998 505 1 329 1999 509 1 336 2000 536     1 396 2001 580 1 490   2002 593 1 526   A körjegyzőségek döntő többségében évek óta azonos községek működnek együtt, de néhány átszervezésre  2001. év folyamán is sor került. Ennek eredményeként Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1-gyel, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2-vel kevesebb a körjegyzőség, 10 megyében viszont számuk tovább emelkedett és 6 megyében változatlan maradt.  A körjegyzőségek működése továbbra is az aprófalvas megyékben jellemző. Így pl. Baranya megyében 82, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 76, Zala megyében 73, Somogy, Veszprém és Vas megyében 66, 64, illetve 58 körjegyzőséget tartanak fenn. Ebben a 6 megyében van a körjegyzőségek 70%-a. A népesebb településekkel rendelkező megyékben a körjegyzőségek száma csekély, (pl. Békés megyében nem működik körjegyzőség).  2002-ben 38 korábban önállóan működő község kapcsolódott be valamelyik körjegyzőségbe. (Ugyanakkor 2 korábban körjegyzőségbe tartozó község önálló lett.) Győr-Moson-Sopron megyében volt e téren a legjelentősebb előrelépés, ahol 11-gyel,  Somogy megyében 6-tal, Zala megyében 5-tel, Tolnában 4-gyel nőtt a körjegyzőségben működő települések száma.  A körjegyzőségekhez tartozó községek aránya országosan 57%, ezen belül Baranya és Zala megyékben a legmagasabb, 90%, Somogy, Vas és Veszprém megyékben 74-76% és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében  60%.  1171 község saját önkormányzati feladatait önállóan látja el. Ezek között 82  ötszáz  főnél kevesebb lakossal rendelkezik, a legkisebb Békés megyében Újszalonta 148 lakossal, Veszprém megyében Örvényes 174, és Bács-Kiskun megyében Újsolt, 180 bejelentett polgárral.  Városok száma, 1990 – 2002. Év Budapesti kerületek a) Megyei jogú városok Városok Összesen a) száma           1990 22 8 b) 157 187 1991 22 20 148 190 1992 22 20 156 198 1993 22 20 163 205 1994 22 20 173 215 1995 23 22 171 216 1996 23 22 177 222 1997 23 22 183 228 1998 23 22 195 240 1999 23 22 195 240 2000 23 22 199 244 2001 23 22 214 259 2002 23 22 229 274 a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás Budapest kerületeit önálló városként veszi számba. b) Megyei városok száma.  2001. év folyamán 15 nagyközség városi címet kapott. Ezek:   Bács-Kiskun megye:            Kerekegyháza              Pest megye:                         Gyömrő Békés megye:                      Vésztő                                                                     Tököl Borsod-A.-Z. megye:          Borsodnádasd                                                        Tura                                           Emőd                                                                       Vecsés                                           Gönc                            Somogy megye:                  Nagybajom Győr-M.-S. megye:            Tét                               Szabolcs-Sz.-B. megye:       Demecser Hajdú-Bihar megye:           Komádi                         Vas megye:                         Répcelak       Vámospércs   1990. óta 84 nagyközség érte el a városi rangot, két város a korábbi települések (Boglárlelle és Hajdúhadháztéglás) szétválása révén jött létre. Annak ellenére, hogy a 2001-ben várossá nyilvánított 15 nagyközség közül 11-nek a lakosságszáma meghaladja a 4000 főt, az elmúlt öt évben alakult városok 32%-ában 4000-nél kevesebb a nyilvántartásban szereplő polgár. A legkisebb lakosságszámú városok Zalakaros és Visegrád, ahol  1714, illetve 1606 a nyilvántartott lakos.  A  polgárok száma Budapesten, kerületenként, 1990-ben és 2001-ben a) b)   Belső kerületek Külső kerületek Ker. 1990. 2002. változás (±) Ker. 1990. 2002. változás (±)                     1. 35 956 27 121 -8 835 3. 143 622 127 478 -16 144   2. 101 147 86 226 -14 921 4. 106 875 102 141 -4 734   5. 45 435 30 668 -14 767 15. 92 875 84 548 -8 327   6. 61 313 43 702 -17 611 16. 68 688 70 267 1 579   7. 80 665 61 275 -19 390 17. 72 680 79 788 7 108   8. 92 234 77 175 -15 059 18. 95 316 95 902 586   9. 75 446 60 392 -15 054 19. 73 916 63 339 -10 577   10. 90 047 77 948 -12 099 20. 89 123 64 776 -3 042 c)   11. 162 452 134 015 -28 437 21. 88 931 79 928 -9 003   12. 74 526 61 025 -13 501 22. 50 827 51 722 895   13. 130 249 106 673 -23 576 23. - 21 305     14. 133 715 114 679 -19 036 Össz 1 966 038 1 722 093 -243 945                   a)         Lásd a 3. sz. grafikont. b)        A bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel sem rendelkezők nélkül. c)         A  20. és a 23. kerület létszámcsökkenése együtt.  A főváros lakosságszáma 12,4%-kal alacsonyabb, mint 1990-ben volt. Emellett a fővároson belül a lakosság eloszlása folyamatosan átrendeződik. A belső kerületek együttes létszámcsökkenése 18,7 % volt, míg a külső kerületeké 4,7 %. Különösen a 17. kerületben, de a 16., 18., és a 22. kerületben  emelkedett a bejelentett polgárok száma, és a többi külső kerületben is  alacsonyabb volt a létszámcsökkenés, mint átlagosan. A külső kerületekben együttesen a főváros polgárainak 48,8 %-a lakik.   A városok megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2002. (A fővárosi kerületekkel és a megyei jogú városokkal együtt)     A városok megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. a)   január 1-jén   5 000-nél kevesebb 7,2 7,9 8,8 9,1 9,8 11,6 13,5 5 000 – 9 999 25,2 25,9 27,5 27,1 27,5 28,2 28,8 10 000 – 49 999 49,1 48,2 47,1 47,5 46,7 45,2 43,4 50 000 – 99 999 12,6 12,3 11,2 10,8 10,7 10,0 9,5 100 000 és több 5,9 5,7 5,4 5,5 5,3 5,0 4,8                 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a)      Lásd a 4. és az 5. sz. grafikont.  A 10 ezer lakosnál kisebb városok aránya az utóbbi években folyamatosan, 2000-ben és 2001-ben a korábbinál gyorsabb ütemben nőtt, különösen jellemző ez az 5000 lakosnál is kisebb városokra.  A nagyvárosok (100 ezer vagy több lakosú városok), száma 1990. óta nem változott, de arányuk – a kisebb városok számának növekedése következtében – alacsonyabb. A legalább 100 ezer polgárt számláló megyei jogú városok, 1990 – 2002 a)   A polgárok száma b) A város megnevezése 1990. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.   évben   Debrecen 211 455 213 703 212 290 211 212 210 372 208 848 207 936   Miskolc 203 223 192 322 189 979 188 085 186 438 184 392 182 307   Szeged 172 758 173 129 166 699 166 161 165 834 165 273 163 949   Pécs 169 083 164 218 162 884 162 073 160 847 159 646 158 308   Győr 129 843 129 742 129 387 129 091 129 091 128 135 127 576   Nyíregyháza 116 646 119 626 119 077 119 162 119 014 118 618 118 422   Kecskemét 105 067 108 460 108 279 108 181 108 438 108 586 108 548   Székesfehérvár 109 526 108 114 107 299 106 310 105 769 104 976 104 327                         a)A 100 ezernél több lakost számláló öt budapesti kerület nélkül. a) A bejelentett lakóhellyel, vagy  érvényes tartózkodási hellyel sem rendelkezők nélkül.  A fenti 8 megyei jogú városban a nyilvántartásban szereplő polgárok száma meghaladja a 100 ezret, további 11 megyei jogú városban 50–100 ezer fő közötti, Hódmezővásárhelyen, Salgótarjánban és Szekszárdon 50 ezernél kevesebb.  A felsorolt nagyvárosokban az évtized első felében nőtt (Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen), vagy legalábbis szinten maradt a lakosság száma Miskolc és Pécs kivételével, ahol már ebben az időszakban is észrevehető volt a polgárok számának csökkenése. Az évtized második felében – és az utóbbi két évben  –  a lakosságszám folyamatos mérséklődése volt jellemző még Kecskeméten és Nyíregyházán  is, ahol  jelenleg is magasabb a polgárok száma, mint 1990-ben volt (3,3 illetve 1,5%-kal). Debrecenben és Győrött a polgárok száma – kisebb    hullámzások mellett – nagyságrendileg szinten maradt, és ugyanez mondható el Szegedről, ha az 1997-ben kivált Algyő lakosságszámát is figyelembe vesszük.  Miskolc polgárainak száma csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 10%-kal Pécsett 6,4%-kal és Székesfehérvárott 4,7%-kal kevesebb a bejelentett polgárok száma.  A kisebb, nem megyei jogú városok a lakóhellyel rendelkező polgárok száma alapján viszonylag széles skálán helyezkednek el. Fele részükben 10–50 ezer, harmadrészükben 5-10 ezer fő a nyilvántartásban szereplők száma. Az 5000-nél kevesebb lakossal rendelkező városok aránya 16%, Az elmúlt években a kisvárosok arányának növekedése volt jellemző. 2002-ben Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyékben a városok fele, vagy ennél nagyobb aránya 10 000-nél alacsonyabb lakosságszámú.  A községek száma, 1995 – 2002. Év Nagyközségek Községek Összesen száma         1995 240 2 691 2 931 1996 241 2 685 2 926 1997 235 2 686 2 921 1998 222 2 691 2 913 1999 222 2 691 2 913 2000 216 2 697 2 913 2001 200 2 698 2 898 2002 187 2 696 2 883   Országosan a községek 6,5%-a nagyközség.  2001-ben – az előző évhez hasonlóan – 15 nagyközség várossá alakult. Ez indokolja a nagyközségek számának gyors csökkenését az utóbbi években. A községek közül Pétfürdő és  Algyő nagyközség lett. A nagyközségek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2002   A nagyközségek megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. a)   január 1-jén   2 000-nél kevesebb 5,8 6,0 6,3 5,8 5,6 6,0 6,4 2 000 – 4 999 56,8 57,0 59,0 58,6 58,8 58,5 59,4 5 000 – 9 999 32,4 32,3 30,2 31,1 31,0 31,0 30,5 10 000 és több 5,0 4,7 4,5 4,5 4,6 4,5 3,87                 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Lásd az 6. sz. grafikont.  Békés, Pest és Hajdú- Bihar  megyében az összes község 19-22%-a, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 15%-a, a többi alföldi megyében mintegy 10%-a nagyközség. A dunántúli megyék közül e téren Fejér megyét kell említeni, ahol a nagyközségek aránya ugyancsak megközelíti az egyötöd részt (18,4%). Az aprófalvas Baranya, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyékben ez az arány mindössze 1 – 2%.  A községek száma az előző évhez képest eggyel kevesebb, mivel Algyő nagyközség lett. Új község 2001-ben nem alakult, a már említett változások  még nem léptek életbe.  A községek száma a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (321), ezt követi sorrendben Baranya, Zala, Somogy, Veszprém és Vas megye. Az összes község több mint fele (55%) ehhez a 6 megyéhez tartozik. Ezekben a megyékben az átlagos 37%-kal   szemben  a községek 50-70 %-a   500 főnél kevesebb lakossal rendelkezik, kivéve  Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol 41% és Somogy megyét, ahol 45% ezen kisközségek aránya. A községek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2002.   A községek megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.a)   évben   100-nál kevesebb 2,9 3,1 3,1 3,3 3,3 3,4 3,5 100 – 499 33,3 33,4 33,5 33,5 33,6 33,6 33,7 500 – 999 25,9 25,7 25,5 25,8 25,7 25,6 25,3 1 000 – 1999 24,4 24,4 24,2 23,9 23,8 23,8 24,0 2 000 – 4 999 13,5 13,3 13,6 13,4 13,4 13,4 13,3 5 000 vagy több 0,0 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2                 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a)      Lásd a 7. sz. grafikont.  Ötezer lakosnál népesebb község csak Pest megyében fordul elő: Kerepes, Diósd, Erdőkertes,  Nagykovácsi és Páty.  A 2000–5000 lakosú községek aránya az átlagos 13%-kal szemben Csongrád és Pest megyékben meghaladja a községek 40 %-át, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 36–37% közötti, tehát elsősorban az alföldi megyékre jellemzőek ezek a nagyobb lakosságszámú községek. Zala, Vas és Baranya megyékben arányuk a 2%-ot sem éri el. Átlagosan a községek közel negyedrésze, Hajdú-Bihar és Fejér megyében 43 – 46%-a, Békés és Komárom-Esztergom megyékben 38-39%-a 1000–2000 lakost számlál.  Országosan a községek további negyedrésze 500–1000 fős. Ez utóbbiak aránya alapján a megyék kevésbé szóródnak:  4 megyében az ilyen népességszámú községek aránya nem éri el a 20%-ot sem, 11  megyében  arányuk  az átlag körül mozog és 4 megyében a 30%-ot is meghaladja. Baranya, Vas, Veszprém és Zala megyékben az 500 főnél kisebb települések aránya magas. Az előző évinél 4-gyel több, 95 a 100 főnél kevesebb lakossal rendelkező községek száma. Ezek 36%-a Zala megyében, 21%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legkisebb község Tornakápolna 12 lakossal, ezt követi Iborfia 15 és Gagyapáti 16 fővel (ebből kettő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, Iborfia viszont Zala megyében). Összesen 22 községben 50-nél kevesebben rendelkeznek lakóhellyel.