Településszerkezet2002. január 1-jén 274 város és 2883 község polgárait regisztrálta a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. (A városok száma a fővárossal együtt 252, a személyiadat-és lakcímnyilvántartás azonban Budapest kerületeit önálló városokként veszi számba.) A városok és községek számának változása 1990 és 2002 között a)
a)
Lásd az 1. sz. grafikont. Budapesten 23 kerületi önkormányzat működik. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban valamennyi kerület külön városnak minősül. A megyei jogú városok száma 22, az utóbbi években nem változott. Ilyen jogállással rendelkeznek a megyeszékhelyek, valamint az 50 000 fő körüli népességszámú Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. A városok és községek száma településtípusok szerint, 1996 – 2002.
Lásd
a 2. sz. grafikont. 2001-ben a települések száma nem változott, de
a belső szerkezet tovább módosult. Ezévben is 15 nagyközség kapta
meg a városi rangot. (A
nagyközségek száma viszont csak 13-mal csökkent, mert
Pétfürdő és Algyő nagyközség
lett.) Más közigazgatási változásokról is döntött a Köztársasági Elnök, mely szerint az önkormányzati választások napjától 6 települést Veszprém megyétől Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Ezen kívül 10 új község alakul, ezek:
Magyarország településszerkezetére jellemző
egyrészt a települések közigazgatási státusza, másrészt a lakosságszám
szerinti összetételük. A települések közigazgatási státusza: főváros,
megyei jogú város, város (ill.fővárosi kerület), nagyközség vagy község.
A községek státusza eltér aszerint is, hogy körjegyzőségben működnek-e
vagy önállóan látják el a közigazgatási feladatokat. A lakosságszám szerinti összetétel tájegységenként
és ezen belül megyénként is nagyon eltérő. Dunántúlon és Észak-Magyarországon
több a kisközség, míg az alföldi megyék községei népesebbek. Ebből
adódóan az alföldi megyékben több a nagyközség illetve a város, míg
a Dunántúlon kevesebb település felel meg a nagyközséggel, vagy a várossal
szembeni elvárásoknak. A kisebb települések döntő többsége – az
erre vonatkozó előírásoknak megfelelően –
körjegyzőségbe szerveződött. A körjegyzőségek székhelye általában
valamelyik résztvevő község, de 33 körjegyzőség székhelye város
és 32 körjegyzőségé nagyközség. Öt olyan körjegyzőség működik,
amely a körjegyzőségben részt nem vevő község vagy város területén
működteti a körjegyzőségi hivatalt. Ilyen (évek óta változatlanul): Baranya megyében két körjegyzőség, az egyik Ivánbattyán,
Kisjakabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd községek körjegyzősége,
amely Villány városban működik,
a másik Hirics, Kórós, Lúzsok, Páprád, Vejti községek körjegyzősége,
amelynek hivatala Vajszló nagyközségben
van. Somogy megyében Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi
községek körjegyzőségi hivatala
Darány községben található. Veszprém megyében Gyulakeszi, Kisapáti, Raposka községek
körjegyzőségének Tapolca város
ad helyet. Zala megyében Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet,
Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa körjegyzőségi hivatala Csesztreg
községben működik. A körjegyzőségek és a hozzájuk kapcsolódó községek száma, 1996
– 2002
A körjegyzőségek döntő többségében évek óta
azonos községek működnek együtt, de néhány átszervezésre 2001. év folyamán is sor került. Ennek eredményeként
Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1-gyel, Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében 2-vel kevesebb a körjegyzőség, 10 megyében viszont számuk
tovább emelkedett és 6 megyében változatlan maradt. A körjegyzőségek működése továbbra is az aprófalvas
megyékben jellemző. Így pl. Baranya megyében 82, Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében 76, Zala megyében 73, Somogy, Veszprém és Vas megyében 66,
64, illetve 58 körjegyzőséget tartanak fenn. Ebben a 6 megyében van a
körjegyzőségek 70%-a. A népesebb településekkel rendelkező megyékben
a körjegyzőségek száma csekély, (pl. Békés megyében nem működik
körjegyzőség). 2002-ben 38 korábban önállóan működő község
kapcsolódott be valamelyik körjegyzőségbe. (Ugyanakkor 2 korábban körjegyzőségbe
tartozó község önálló lett.) Győr-Moson-Sopron megyében volt e téren
a legjelentősebb előrelépés, ahol 11-gyel,
Somogy megyében 6-tal, Zala megyében 5-tel, Tolnában 4-gyel nőtt
a körjegyzőségben működő települések száma. A körjegyzőségekhez tartozó községek aránya
országosan 57%, ezen belül Baranya és Zala megyékben a legmagasabb,
90%, Somogy, Vas és Veszprém megyékben 74-76% és Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében 60%. 1171 község saját önkormányzati feladatait önállóan
látja el. Ezek között 82 ötszáz
főnél kevesebb lakossal rendelkezik, a legkisebb Békés megyében
Újszalonta 148 lakossal, Veszprém megyében Örvényes 174, és Bács-Kiskun
megyében Újsolt, 180 bejelentett polgárral. Városok száma, 1990 – 2002.
a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás Budapest kerületeit önálló
városként veszi számba. b)
Megyei városok száma. 2001.
év folyamán 15 nagyközség városi címet kapott. Ezek: Bács-Kiskun
megye:
Kerekegyháza
Pest megye:
Gyömrő Békés
megye:
Vésztő
Tököl Borsod-A.-Z.
megye:
Borsodnádasd
Tura
Emőd
Vecsés
Gönc
Somogy megye:
Nagybajom Győr-M.-S.
megye:
Tét
Szabolcs-Sz.-B. megye:
Demecser Hajdú-Bihar
megye:
Komádi
Vas megye:
Répcelak Vámospércs 1990.
óta 84 nagyközség érte el a városi rangot, két város a korábbi
települések (Boglárlelle és Hajdúhadháztéglás) szétválása révén
jött létre. Annak ellenére, hogy a 2001-ben várossá nyilvánított 15
nagyközség közül 11-nek a lakosságszáma meghaladja a 4000 főt, az
elmúlt öt évben alakult városok 32%-ában 4000-nél kevesebb a nyilvántartásban
szereplő polgár. A legkisebb lakosságszámú városok Zalakaros és
Visegrád, ahol 1714, illetve
1606 a nyilvántartott lakos. A polgárok száma
Budapesten, kerületenként, 1990-ben és 2001-ben a) b)
a)
Lásd a 3. sz. grafikont. b)
A bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel sem
rendelkezők nélkül. c)
A 20. és a 23. kerület
létszámcsökkenése együtt. A főváros lakosságszáma 12,4%-kal alacsonyabb, mint 1990-ben volt. Emellett a fővároson belül a lakosság eloszlása folyamatosan átrendeződik. A belső kerületek együttes létszámcsökkenése 18,7 % volt, míg a külső kerületeké 4,7 %. Különösen a 17. kerületben, de a 16., 18., és a 22. kerületben emelkedett a bejelentett polgárok száma, és a többi külső kerületben is alacsonyabb volt a létszámcsökkenés, mint átlagosan. A külső kerületekben együttesen a főváros polgárainak 48,8 %-a lakik. A
városok megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2002.
a)
Lásd a 4. és az 5. sz. grafikont. A
10 ezer lakosnál kisebb városok aránya az utóbbi években
folyamatosan, 2000-ben és 2001-ben a korábbinál gyorsabb ütemben nőtt,
különösen jellemző ez az 5000 lakosnál is kisebb városokra. A nagyvárosok (100 ezer vagy több lakosú városok), száma 1990. óta nem változott, de arányuk – a kisebb városok számának növekedése következtében – alacsonyabb. A legalább 100 ezer polgárt számláló megyei jogú városok, 1990 – 2002 a)
a)A
100 ezernél több lakost számláló öt budapesti kerület nélkül. a)
A bejelentett lakóhellyel,
vagy érvényes tartózkodási
hellyel sem rendelkezők nélkül. A fenti 8 megyei jogú városban a nyilvántartásban
szereplő polgárok száma meghaladja a 100 ezret, további 11 megyei jogú
városban 50–100 ezer fő közötti, Hódmezővásárhelyen, Salgótarjánban
és Szekszárdon 50 ezernél kevesebb. A
felsorolt nagyvárosokban az évtized első felében nőtt (Kecskemét, Nyíregyháza,
Debrecen), vagy legalábbis szinten maradt a lakosság száma Miskolc és
Pécs kivételével, ahol már ebben az időszakban is észrevehető volt
a polgárok számának csökkenése. Az évtized második felében – és
az utóbbi két évben –
a lakosságszám folyamatos mérséklődése volt jellemző még
Kecskeméten és Nyíregyházán is,
ahol jelenleg is magasabb a
polgárok száma, mint 1990-ben volt (3,3 illetve 1,5%-kal). Debrecenben
és Győrött a polgárok száma – kisebb
hullámzások mellett – nagyságrendileg szinten maradt, és
ugyanez mondható el Szegedről, ha az 1997-ben kivált Algyő lakosságszámát
is figyelembe vesszük. Miskolc
polgárainak száma csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 10%-kal Pécsett
6,4%-kal és Székesfehérvárott 4,7%-kal kevesebb a bejelentett polgárok
száma. A kisebb, nem megyei jogú városok a lakóhellyel rendelkező polgárok száma alapján viszonylag széles skálán helyezkednek el. Fele részükben 10–50 ezer, harmadrészükben 5-10 ezer fő a nyilvántartásban szereplők száma. Az 5000-nél kevesebb lakossal rendelkező városok aránya 16%, Az elmúlt években a kisvárosok arányának növekedése
volt jellemző. 2002-ben Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Baranya,
Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyékben a városok
fele, vagy ennél nagyobb aránya 10 000-nél alacsonyabb lakosságszámú. A községek száma, 1995 – 2002.
Országosan a községek 6,5%-a nagyközség. 2001-ben – az előző évhez hasonlóan – 15 nagyközség várossá alakult. Ez indokolja a nagyközségek számának gyors csökkenését az utóbbi években. A községek közül Pétfürdő és Algyő nagyközség lett. A nagyközségek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2002
a)
Lásd az 6. sz. grafikont. Békés, Pest és Hajdú- Bihar megyében az összes község 19-22%-a, Jász-Nagykun-Szolnok
megyében 15%-a, a többi alföldi megyében mintegy 10%-a nagyközség. A
dunántúli megyék közül e téren Fejér megyét kell említeni, ahol a
nagyközségek aránya ugyancsak megközelíti az egyötöd részt
(18,4%). Az aprófalvas Baranya, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyékben
ez az arány mindössze 1 – 2%. A községek száma az előző évhez képest
eggyel kevesebb, mivel Algyő nagyközség lett. Új község 2001-ben nem
alakult, a már említett változások
még nem léptek életbe. A községek száma a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (321), ezt követi sorrendben Baranya, Zala, Somogy, Veszprém és Vas megye. Az összes község több mint fele (55%) ehhez a 6 megyéhez tartozik. Ezekben a megyékben az átlagos 37%-kal szemben a községek 50-70 %-a 500 főnél kevesebb lakossal rendelkezik, kivéve Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol 41% és Somogy megyét, ahol 45% ezen kisközségek aránya. A községek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2002.
a)
Lásd
a 7. sz. grafikont. Ötezer
lakosnál népesebb község csak Pest megyében fordul elő: Kerepes, Diósd,
Erdőkertes, Nagykovácsi és
Páty. A 2000–5000 lakosú községek aránya az átlagos
13%-kal szemben Csongrád és Pest megyékben meghaladja a községek 40
%-át, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 36–37% közötti,
tehát elsősorban az alföldi megyékre jellemzőek ezek a nagyobb lakosságszámú
községek. Zala, Vas és Baranya megyékben arányuk a 2%-ot sem éri el. Átlagosan a községek közel negyedrésze, Hajdú-Bihar
és Fejér megyében 43 – 46%-a, Békés és Komárom-Esztergom megyékben
38-39%-a 1000–2000 lakost számlál. Országosan a községek további negyedrésze
500–1000 fős. Ez utóbbiak aránya alapján a megyék kevésbé szóródnak: 4 megyében az ilyen népességszámú községek aránya nem
éri el a 20%-ot sem, 11 megyében
arányuk az átlag körül
mozog és 4 megyében a 30%-ot is meghaladja. Baranya, Vas, Veszprém és Zala megyékben az 500
főnél kisebb települések aránya magas. |