Nyiltólap

 

A személyadat- és lakcímnyilvántartás 2001. év folyamán
bekövetkezett főbb adatváltozásai

 

2001. év folyamán

 

 

 

 

97 063

 

élveszületett,

 

10 852

 

bevándorolt,

 

1 587

 

hazatért, illetve visszatért,

 

197

 

menekült,

 

2 336

 

utólag összeírt

összesen

112 035

 

fő került a nyilvántartásba.

 

 

 

 

 

131 424

 

személyt halálozás miatt,

 

1 034

 

személyt külföldre távozás miatt,

 

1 017

 

főt egyéb okból,

összesen

133 475

 

főt passziváltak.

 

 

 

 

Ezen kívül

41 649

 

férfi házasságkötését a)

 

42 623

 

nő házasságkötését a)

 

22 565

 

férfit érintő válást a)

 

22 759

 

nőt érintő válást a)

 

599 255

 

lakóhely-változtatást,

 

271 037

 

tartózkodási hely változtatást,

 

8 135

 

állampolgárság-változtatást b)

vezettek át a nyilvántartásban.

 

 

 

a) A férfiak és nők családi állapot változtatásainak száma eltér, mivel a nyilvántartásban szereplő polgár házasságot köthet (vagy bonthat fel) olyan személlyel, aki nem tartozik a nyilvántartás hatálya alá.

b) Csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozók közül a magyar állampolgárságot felvettek adatai. 

Az újszülöttek száma 10 éve folyamatosan csökkent, 2000-ben és 2001-ben azonban a korábbi évekhez képest valamivel több gyermek született. A polgárok számához képest Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében  a legkedvezőbb az élveszülöttek aránya, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében is meghaladja az átlagot, míg a többi megyében elmarad ettől.  Budapesten, Vas, Veszprém és Zala megyében a legalacsonyabb az élveszületések arányszáma. 

A bevándoroltak, a menekültek, a hazatérő és visszatérő magyar állampolgárok száma nagyságrendileg megegyezik az előző évben ugyanezen jogcímen nyilvántartásba került polgárok számával.  

Az elhaltak száma és kormegoszlása, 1995 – 2001

Év, nem

0 – 19

20 – 39

40 – 59

60 éves vagy

idősebb

Összesen

éves elhaltak száma

 

 

 

 

 

 

1995

2 053

5 113

27 854

109 014

144 034

1996

1 928

4 338

26 233

109 597

142 096

1997

1 602

3 430

24 283

109 325

138 640

1998

1 600

3 889

26 194

108 391

140 074

1999

1 368

3 600

25 935

108 551

139 454

2000

1 397

3 339

24 060

102 386

131 182

2001

1 291

3 049

24 051

103 033

131 424

 

A halálozások száma 1995. óta jelentősen, 8,8%-kal mérséklődött. A csökkenés elsősorban a 40 évesnél fiatalabb korúakat érintette (37, illetve 40%-kal volt kevesebb körükben az elhaltak száma, mint 1995-ben. A 40 – 59 évesek csoportjában 13,7% volt az elhaltak számának csökkenése, míg az idősebbek körében 5,5%. A vizsgált időszakon belül a halálozások mérséklődése 2000-ben volt a legjelentősebb, mintegy 8300 fővel (6%) haltak meg kevesebben, mint az előző évben és ugyanez a nagyságrend jellemezte a 2001-es esztendőt is. 

Az előző évhez képest átlagosan mindössze 0,2%-kal (242 fővel) volt több az elhaltak száma, de megyénként nagyobbak voltak az eltérések. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 6,8%-kal, Heves és Fejér megyében 4,8 illetve 4,5%-kal, és Budapesten 3,3%-kal haladta meg az elhaltak száma a 2000-ben elhaltakét, míg Győr-Moson-Sopron megyében 3,6%-kal, Somogy megyében 3,2%-kal, Bács-Kiskun, Csongrád és Nógrád megyében 2,6 – 2,7%-kal volt kevesebb annál. 

A 2001-ben elhaltak megoszlása %-ban nemenként és korcsoportonként

Nemek

0-19

20-39

40-59

60 éves vagy

Összesen

éves elhaltak megoszlása %-ban

idősebb

 

Férfiak

1,1

3,3

24,8

70,8

100,0

Nők

0,8

1,3

11,4

86,5

100,0

Összesen

1,0

2,3

18,3

78,4

100,0

 

Az elhalt férfiak között jóval nagyobb súllyal szerepelnek a fiatalabb korosztályokba tartozók, mint a nők esetében. Az azonos korcsoportba tartozó összes polgárhoz viszonyítva a 40–59 éves férfiak között 1,2%, az ugyanilyen korú nők között 0,5% az elhaltak aránya. 

A 131 424 elhalt polgár közül 24 413 főt Budapesten, 12 454 főt Pest megyében, 9 815 főt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében passziváltak. Ezek száma együttesen az összes halálozás miatt történt passziválásnak több, mint harmadrésze. 

A külföldre távozás miatt passziváltak száma (1034 fő) mintegy 10%-kal kevesebb, mint az előző évi létszámuk. Hozzá kell azonban tenni, hogy a külföldre települők száma feltehetően ennél  magasabb, de  ezen szándékukat – legtöbbször a körülmények bizonytalansága miatt - nem jelentik be. 

A 2001-ben regisztrált házasságkötések száma  mind a férfiaknál, mind a nőknél mintegy 8%-kal kevesebb, mint az előző évben, ugyanakkor a válások száma – ha kismértékben is – de emelkedett. Ez a tendencia kisebb hullámzás mellett, hosszú évek óta fennáll. A házasságkötések és válások számának alakulása az elmúlt évben megyénként változó volt. A házasságkötések Békés, Bács-Kiskun, Veszprém, Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében csökkentek a leginkább (10%-kal, vagy ezt meghaladó arányban), és számuk egyetlen megyében sem emelkedett. 

A válások számának növekedése Vas és Veszprém megyében elérte a 17%-ot, Győr-Moson-Sopron megyében a 12%-ot, és további három megyében 10% körüli volt, míg 6 megyében a válások száma  csökkent. 

A lakóhely-változtatások mennyisége évről- évre csaknem azonos nagyságrendű, de 2001-ben mintegy 9%-kal kevesebb volt, mint az előző évben.  14%-kal kevesebb lakóhelyet létesítettek, és 60%-kal kevesebbet szüntettek meg, mint 2000-ben. A lakóhely-megszüntetések közel negyedrésze  Budapesten, 15%-a Pest megyében következett be. 1240 polgár – közülük 194 Komárom-Esztergom megyében és 100-100 főnél több Budapesten, Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém  megyében – élt azzal a lehetőséggel, hogy település-szinten bejelentkezzen, bár pontos lakóhelyet megjelölni nem tudott.  

2001-ben 4 451 polgár bejelentett lakóhelyét az adott település jegyzője fiktívnek minősítette, vagy azért, mert a polgár nem lakik a bejelentett címen, vagy mert a cím nem létezik. 

A 2001. év folyamán létesített tartózkodási helyek száma nagyságrendileg megegyezett az előző évi adatokkal, de mintegy 15%-kal kevesebbet újítottak meg és megújítás hiányában 40%-kal kevesebb szűnt meg. 

2001-ben 8 135 fő kapta meg a magyar állampolgárságot, másfészer annyian, mint az elmúlt évben. Több mint negyedrészük budapesti, 15 %-uk Pest megyei, 8%-uk Csongrád megyei lakóhelyű.