Településszerkezet 2001. január 1-jén 259 város és 2 898 község polgárait regisztrálta a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. (A városok száma a fővárossal együtt 237, a személyiadat-és lakcímnyilvántartás azonban Budapest kerületeit önálló városokként veszi számba.) A városok és községek számának változása 1990 és 2001 között a) Év Települések száma     1990 3 091 1991 3 095 1992 3 113 1993 3 129 1994 3 135 1995 3 147 1996 3 148 1997 3 149 1998 3 153 1999 2000 3 153 3 157 2001 3 157                                              a) Lásd az 1. sz. grafikont.   Budapesten 23 kerületi önkormányzat működik. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban  valamennyi kerület külön városnak minősül. A megyei jogú városok száma 22, az utóbbi években nem változott.      Ilyen   jogállással rendelkeznek a megyeszékhelyek, valamint az 50 000 fő körüli népességszámú Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron.   A városok és községek száma településtípusok szerint, 1996 – 2001.   Település-típus A települések száma   1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.   évben   Fővárosi kerület 23 23 23 23 23 23 Megyeszékhely 18 18 18 18 18 18 Egyéb megyei jogú város 4 4 4 4 4 4 Város 177 183 195 195 199 214 Nagyközség 241 235 222 222 216 200 Község 2 685 2 686 2 691 2 691 2 697 2 698               Összesen 3 148 3 149 3 153 3 153 3 157 3 157 Lásd a 2. sz. grafikont.   2000-ben a települések száma nem változott, de a belső szerkezet módosult. 15 nagyközség kapta meg a  városi rangot.   Mátraterenye nagyközség (Nógrád megye) önkormányzatának képviselő testülete úgy döntött, hogy lemond nagyközségi státuszáról és a továbbiakban községként működik. Ily módon Nógrád megyében nagyközség nincs.   Új községekről is döntött a Köztársasági Elnök, mely szerint Nagykovácsi község három településrésze Remeteszőlős néven, és Kisbér város egy településrésze Ászár néven új községgé alakul a következő önkormányzati általános választás napján. Addig a korábbi közigazgatási gyakorlat változatlan marad. (Ezért ezek a települések a 2001. évi adatokban még nem szerepelnek önálló községként.)   2000-ben viszonylag sok, korábban önállóan működő község kapcsolódott be valamelyik körjegyzőségbe. A körjegyzőségek székhelye általában valamelyik résztvevő község, de 31 körjegyzőség székhelye város és 33 körjegyzőségé nagyközség.  Van példa arra is, hogy a résztvevő községek évente váltják egymás között a körjegyzőségi székhely feladatát. Öt olyan körjegyzőség működik, amely a körjegyzőségben részt nem vevő község vagy város területén működteti a körjegyzőségi hivatalt. Ilyen (évek óta változatlanul):   Baranya megyében két körjegyzőség, az egyik Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd községek körjegyzősége, amely Villány városban működik, a másik Hirics, Kórós, Lúzsok, Páprád, Vejti községek körjegyzősége, amelynek hivatala Vajszló nagyközségben van. Somogy megyében, amellett, hogy Darány körjegyzőségi székhely, Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi községek körjegyzőségi hivatala is Darány községben található. Veszprém megyében Gyulakeszi, Kisapáti, Raposka községek körjegyzőségének Tapolca város ad helyet. Zala megyében Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa körjegyzőségi hivatala Csesztreg községben működik, ugyanakkor Csesztreg körjegyzőségi székhely is. A körjegyzőségek és a hozzájuk kapcsolódó községek száma, 1996 – 2001 Év Körjegyzőségek Körjegyzőséghez tartozó községek száma       1996 494 1 267 1997 492 1 294 1998 505 1 329 1999 509 1 336 2000 536 1 396 2001 580 1 490   2000. év folyamán Fejér megyében eggyel csökkent, de 12 megyében  nőtt  a körjegyzőségek száma: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11-gyel, Zala megyében 6-tal, Veszprém megyében 5-tel, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyében 4 – 4-gyel, Somogy,Tolna és Vas megyében 3-3-mal, Heves és Pest megyében 2-2-vel, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1-1-gyel több körjegyzőség működik, mint egy évvel korábban.   A körjegyzőségek működése továbbra is az aprófalvas megyékben jellemző. Így pl. Baranya megyében 82, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyében 78, illetve 72, Veszprém és Somogy megyében 64 – 64 és Vas megyében is 56  körjegyzőséget tartanak fenn. Ebben a 6 megyében van a körjegyzőségek közel háromnegyed része. A népesebb településekkel rendelkező megyékben a körjegyzőségek száma csekély, (pl. Békés megyében nem működik körjegyzőség).   A körjegyzőségekhez tartozó községek aránya a megye összes községéhez képest Baranya és Zala megyében a legmagasabb, 90% illetve 88%, Somogy, Vas és Veszprém megyében  74% körüli.   1208 község – az elmúlt évinél 93-mal kevesebb – saját önkormányzati feladatait önállóan látja el. Ezek között az 500 főnél kevesebb lakossal rendelkező község Vas megyében a legtöbb, 17, míg más megyékben 10 vagy kevesebb. Öt megyében ilyen kisközség nincs. Városok száma, 1990 – 2001. Év Budapesti kerületek a) Megyei jogú városok Városok Összesen a) száma           1990 22 8 b) 157 187 1991 22 20 148 190 1992 22 20 156 198 1993 22 20 163 205 1994 22 20 173 215 1995 23 22 171 216 1996 23 22 177 222 1997 23 22 183 228 1998 23 22 195 240 1999 23 22 195 240 2000 23 22 199 244 2001 23 22 214 259 a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás Budapest kerületeit önálló városként veszi számba. b) Megyei városok száma.   A 2000-es év folyamán 15 nagyközség városi jogállást kapott. Ezek: Baranya megye : Villány                                                Pest megye: Budakeszi, Dunaharaszti, Békés megye :    Dévaványa, Füzesgyarmat                                   Pomáz, Szob, Visegrád Fejér megye :      Ercsi                                        Szabolcs-Szatmár-Bereg megye : Győr-Moson-Sopron megye: Pannonhalma                                     Dombrád, Rakamaz Hajdú-Bihar megye: Tiszacsege                               Veszprém megye: Balatonfűzfő                                                                                     Zala megye: Zalalövő 1990. óta 69 nagyközség érte el a városi rangot, két város a korábbi települések (Boglárlelle és Hajdúhadháztéglás) szétválása révén jött létre. Annak ellenére, hogy a 2000-ben várossá nyilvánított 15 nagyközség közül 10-nek a lakosságszáma meghaladja a 4000 főt, az elmúlt öt évben alakult városok mintegy negyedrészében 4000-nél kevesebb a nyilvántartásban szereplő polgár. A legkisebb lakosságszámú városok Zalakaros és Visegrád, ahol  1648, illetve 1605 a nyilvántartott lakos. A  polgárok száma Budapesten, kerületenként, 1990-ben és 2001-ben a) b)  Belső kerületek Külső kerületek kerület 1990. 2001. változás (±) kerület 1990. 2001. változás (±)                 1. 35 956 27 377 -8 579 3. 143 622 129 576 -14 046 2. 101 147 87 515 -13 632 4. 106 875 103 434 -3 441 5. 45 435 31 510 -13 925 15. 92 875 85 752 -7 123 6. 61 313 44 805 -16 508 16. 68 688 70 671 +2 383 7. 80 665 63 237 -17 428 17. 72 680 79 862 +7 182 8. 92 234 79 196 -13 038 18. 95 316 96 710 +1 394 9. 75 446 61 955 -13 491 19. 73 916 64 006 -9 910 10. 90 047 79 243 -10 804  20. 89 123 65 547 65 547   -2 354 c) c) 11. 162 452 136 230 -26 222 21. 88 931 80 878 -8 053 12. 74 526 62 002 -12 524 22. 50 827 51 772 +945 13. 130 249 108 545 -21 704 23. - 21 222 … 14. 133 715 116 260 -17 455 Összesen 1 966 038 1 747 305 -218 733 a)         Lásd a 3. sz. grafikont. b)        A bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel sem rendelkezők nélkül. c)         A  20. és a 23. kerület létszámcsökkenése együtt.   A főváros lakosságszáma 11%-kal alacsonyabb, mint 1990-ben volt. Emellett a fővároson belül a lakosság eloszlása folyamatosan átrendeződik. A belső kerületek együttes létszámcsökkenése 17 % volt, míg a külső kerületeké 3,8 %. Különösen a 17. kerületben, de a 16., 18., és a 22. kerületben is emelkedett a bejelentett polgárok száma, és a többi külső kerületben  – a 19. kerület kivételével – alacsonyabb volt a létszámcsökkenés, mint átlagosan. A külső kerületekben együttesen a főváros polgárainak 48,6 %-a lakik. A legalább 100 ezer polgárt számláló megyei jogú városok, 1990 – 2001   A polgárok száma A város megnevezése 1990. 1996. 1997. 1998.a) 1999.a) 2000.a) 2001.a)   évben   Debrecen 211 455 214 228 213 703 212 290 211 212 210 372 208 848   Miskolc 203 223 193 905 192 322 189 979 188 085 186 438 184 392   Szeged 172 758 173 820 173 129 166 699 166 161 165 834 165 273   Pécs 169 083 164 872 164 218 162 884 162 073 160 847 159 646   Győr 129 843 130 244 129 742 129 387 129 091 129 091 128 135   Nyíregyháza 116 646 119 317 119 626 119 077 119 162 119 014 118 618   Kecskemét 105 067 108 345 108 460 108 279 108 181 108 438 108 586   Székesfehérvár 109 526 108 543 108 114 107 299 106 310 105 769 104 976                     a) A bejelentett lakóhellyel és  érvényes tartózkodási hellyel sem rendelkezők nélkül.   8 megyei jogú városban a nyilvántartásban szereplő polgárok száma meghaladja a 100 ezret, további 11 megyei jogú városban 50–100 ezer fő közötti, Hódmezővásárhelyen, Salgótarjánban és Szekszárdon 50 ezernél kevesebb.   A felsorolt nagyvárosok közül Debrecenben és Győrött a polgárok száma az évtized folyamán  - kisebb hullámzások mellett – nagyságrendileg szinten maradt, bár az utóbbi 1-2 évben kisebb lakosságszám csökkenésre ezekben a városokban is sor került. Ugyanez mondható el Szegedről, ha az 1997-ben kivált Algyő lakosságszámát is figyelembe vesszük. Nyíregyházán és Kecskeméten 1,7, illetve 3,3%-kal magasabb a bejelentett polgárok száma, mint 1990-ben volt, bár Nyiregyházán az utóbbi két évben már kisebb csökkenés volt tapasztalható a lakosság számában. Ezzel szemben Miskolc polgárainak száma 11 év alatt 18 831 fővel (9,2%) esett vissza. Mintegy 9 400 fős ( 5,6 %-os) csökkenés tapasztalható Pécsett és 4,1% Székesfehérvárott az 1990. évi adatokhoz képest.   A városok megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2001. (A fővárosi kerületekkel és a megyei jogú városokkal együtt)   A városok megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.a)   január 1-jén   5 000-nél kevesebb 7,2 7,9 8,8 9,1 9,8 11,6 5 000 – 9 999 25,2 25,9 27,5 27,1 27,5 28,2 10 000 – 49 999 49,1 48,2 47,1 47,5 46,7 45,2 50 000 – 99 999 12,6 12,3 11,2 10,8 10,7 10,0 100 000 és több 5,9 5,7 5,4 5,5 5,3 5,0               Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a)      Lásd a 4. sz. grafikont. A kisebb, nem megyei jogú városok a lakóhellyel rendelkező polgárok száma alapján viszonylag széles skálán helyezkednek el. Az 5000-nél kevesebb lakossal rendelkező városok aránya 14%, harmadrészükben 5-10 ezer fő közötti, és több mint fele részükben 10–50 ezer fő közötti a nyilvántartásban szereplők száma. Ez utóbbi kategóriában a 10 – 20 ezer fős városok vannak többségben.   Az elmúlt években az 5000 fő és kevesebb lakosságszámú városok arányának  növekedése volt jellemző. 2001-ben Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg,  Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Veszprém megyében a városok fele, vagy ennél nagyobb aránya 10 000-nél kisebb lakosságszámú.    A községek száma, 1995 – 2001. Év Nagyközségek Községek Összesen száma         1995 240 2 691 2 931 1996 241 2 685 2 926 1997 235 2 686 2 921 1998 222 2 691 2 913 1999 222 2 691 2 913 2000 216 2 697 2 913 2001 200 2 698 2 898   Országosan a községek 6,9%-a nagyközség.  2000-ben egy nagyközség: Mátraterenye (Nógrád megye) lemondott nagyközségi címéről. További 15 nagyközség várossá alakult. Ez indokolja a nagyközségek számának gyors csökkenését.    Az aprófalvas megyékben viszonylag kevés a nagyobb lakosságszámú település, ezért ezekben kevés a nagyközség, ugyanakkor az alföldi megyékben általában népesebbek a települések. Emiatt az alföldi megyékben a nagyközségek a települések között magasabb arányt képviselnek. A nagyközségek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2001   A nagyközségek megoszlása %-ban A polgárok száma 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. a)   január 1-jén   2 000-nél kevesebb 5,8 6,0 6,3 5,8 5,6 6,0 2 000 – 4 999 56,8 57,0 59,0 58,6 58,8 58,5 5 000 – 9 999 32,4 32,3 30,2 31,1 31,0 31,0 10 000 és több 5,0 4,7 4,5 4,5 4,6 4,5               Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Lásd az 5. sz. grafikont.   Pest  és Békés megyében az összes község csaknem negyedrésze, Hajdú- Bihar  megyében több mint ötödrésze nagyközség, míg Zala, Nógrád, Baranya, Veszprém, Vas és Somogy megyében a községeknek 2,5%-át, vagy ennél kisebb hányadát teszik ki.   A községek száma az előző évhez képest eggyel több, mivel Mátraterenye már nem nagyközség. Új község nem alakult, a már említett Remeteszőlős (Pest megye) és Ászár (Komárom-Esztergom megye) csak a legközelebbi önkormányzati általános választást követően tekinthető önálló településnek.   A községek száma a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (321), ezt követi sorrendben Baranya, Zala, Somogy, Veszprém és Vas megye. Az összes község több mint fele (55%) ehhez a 6 megyéhez tartozik. Ezekben a megyékben – Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye kivételével -  az átlagos 37%-kal szemben  a községek 50-70 %-a   500 főnél kevesebb lakossal rendelkezik. A községek megoszlása %-ban a polgárok száma szerint, 1996 – 2001.   A községek megoszlása %-ban                   A polgárok száma 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.a)     január 1-jén     100-nál kevesebb 2,9 3,1 3,1 3,3 3,3 3,4   100 – 499 33,3 33,4 33,5 33,5 33,6 33,6   500 – 999 25,9 25,7 25,5 25,8 25,7 25,6   1 000 – 1999 24,4 24,4 24,2 23,9 23,8 23,8   2 000 – 4 999 13,5 13,3 13,6 13,4 13,4 13,4   5 000 vagy több 0,0 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2                   Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0   a)      Lásd a 6. sz. grafikont.   Ötezer lakosnál népesebb község mindössze 3 megyében fordul elő, Pest megyében Diósd, Erdőkertes, Kerepes és Páty,  Veszprém megyében Pétfürdő, és Csongrád megyében Algyő. A 2000–5000 lakosú községek száma Csongrád és Pest megyében meghaladja  a községek 40 %-át, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 36–37% közötti, tehát elsősorban az alföldi megyékre jellemzőek ezek a nagyobb lakosságszámú községek. Zala, Vas és Baranya megyében arányuk a 2%-ot sem éri el.   Átlagosan a községek közel negyedrésze, Hajdú-Bihar és Fejér megyében 43 – 46%-a, Békés és Komárom-Esztergom megyében 37-38%-a 1000–2000 lakost számlál. Országosan további negyedrészük 500–1000 fős. Ez utóbbiak aránya alapján a megyék 3 nagyobb csoportra bonthatók: 4 megyében az ilyen népességszámú községek aránya nem éri el a 20%-ot sem, 11   megyében  arányuk  az átlag körül mozog és 4 megyében a 30%-ot is meghaladja. Baranya,  Vas,  Zala  és Veszprém  megyében az 500 főnél kisebb települések aránya magas. 2001-ben az előző évinél eggyel több, 91 a 100 főnél kevesebb lakossal rendelkező községek száma. Ezek 34%-a Zala megyében, 21%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legkisebb község Tornakápolna 14 lakossal, ezt követi Gagyapáti 16 fővel (mindkettő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében)   és Zala megyében Iborfia, 17  fővel.  Összesen 22 községben 50-nél kevesebben rendelkeznek lakóhellyel.