Módszertani magyarázatok 1.    A személyiadat- és lakcímnyilvántartás tartalmazza a -        magyar állampolgárok, -        a bevándorlási engedéllyel itt élő és a menekültként elismert külföldi állampolgárok, illetve hontalan személyek, -        a Magyarországon élő, de ismeretlen lakóhelyű személyek, -        a külföldön élő magyar állampolgárok adatait.(Ez utóbbiakat abban az esetben, ha kérik adataik nyilvántartását.) Fentieken kívül a nyilvántartásban (történeti állományban) szerepelnek az elhalt és a véglegesen külföldre távozott személyek adatai is. Nem terjed ki a személyiadat- és lakcímnyilvántartás az átmenetileg – beutazási vagy tartózkodási engedéllyel – Magyarországon élő külföldiekre még akkor sem, ha itt kívánnak letelepedni, de bevándorlási engedélyük még nincs. Nem tartalmazza a nyilvántartás a diplomaták, a külföldi diákok, a hivatalos vagy üzleti ügyben beutazók, a turisták és más Magyarországra látogatók adatait sem. 2.    A nyilvántartás adattartalma, a polgár: -        családi- és utóneve, -        leánykori neve, -        állampolgársága, -        bevándorolt vagy menekült státusza, -        neme, -        születési helye és ideje, -        anyja neve, -        családi állapota, -        arcképmása, -        aláírása, -        lakóhelye, -        tartózkodási helye, -        személyi azonosítója, -        személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítója, -        adatai szolgáltatására vonatkozó korlátozása vagy tilalma, -        elhalálozása esetén annak helye és ideje, -        adatváltozásai és az ezekhez kötődő dátumadatok. 3.    A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban regisztrált állampolgárok száma és a Központi Statisztikai Hivatal adatközléseiben szereplő népességszám a következők miatt tér el: -        A személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapja az 1975. január 1-jei népesség-összeírás. -        Minden olyan személy, aki az 1. pontban felsoroltaknak megfelelt és 1975. január 1-jén Magyarországon élt, bekerült a nyilvántartásba, melynek adatait azóta folyamatosan vezetik. -        Az újszülöttek, bevándorlók, hazatérők, visszatérők, menekültek adatai bekerülnek a nyilvántartásba. -        A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban minden adat és minden adatváltozás okmányokkal igazolt. -        A KSH a népszámlálások adatait tekinti meghatározónak és két népszámlálás között a legutóbbi adatait vezeti tovább az élveszületések, halálozások és a lakcímváltozások figyelembevételével. Így 1991. óta az évenkénti népességszámot az 1990. január 1-jei népszámlálás bázisán – a külső (nemzetközi) vándorlás adatai nélkül, – az évenkénti természetes szaporodás vagy fogyás (halálozás és élveszületés különbözete) figyelembevételével állapítja meg. (A Magyarországra belépő, valamint az itt élő külföldiekről a KSH részletes adatokat tesz közzé, de a népességszám megállapításánál ezeket nem veszi figyelembe.) -        A népszámlálások adatfelvételei nyilatkozaton alapulnak és a népesség számához képest elenyésző mértékű “alulszámlálási” hibát tartalmaznak. (Ez vonatkozott a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapjául szolgáló 1975. évi népesség-összeírásra is.) Ugyanakkor “túlszámlálási” hibák is előfordulhatnak, amelyet a népszámlálásoknál a kettős lakóhelyűek adatainak ellenőrzésével, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban minden esetben öt természetes személyi azonosító adat (név, lakcím, anyja neve, születési hely, születési idő) egyeztetésével igyekeznek minimalizálni. Az adatközlések egyéb eltérései: -        KSH: területenkénti adatközléseinél a lakónépesség száma szerepel. -        (Lakónépesség = minden településen (megyében) azon személyek száma, akiknek itt van a lakóhelye és tartózkodási helyet sehol sem jelentettek be, továbbá azok, akiknek itt van a tartózkodási helyük.) -        BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal: területi adatközléseiben a lakóhellyel rendelkezők száma szerepel, a tartózkodási helyet csak a lakóhely hiányában veszi figyelembe. Ezen kívül nyilvántartja az adott időpontban érvényes lakóhellyel nem rendelkezőket is. -        KSH: a természetes népmozgalom adatait a lakónépesség fogalmának megfelelő lakóhely szerint közli. -        BM Központi Hivatal: a természetes népmozgalom adatai az esemény (élveszületés, halál stb.) helye szerint kerülnek a nyilvántartásba. -        KSH: A házasságkötés, illetve a válás egy- egy esemény. -        BM Központi Hivatal: a házasságkötés, illetve a válás külön a nők és külön a férfiak családi állapotának változása. Összefoglalva: A KSH a nemzetközi szabványoknak és a több évtizedes hazai gyakorlatnak megfelelő fogalmak szerint állítja össze a statisztikai adatokat, míg a BM Központi Hivatala a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adattartalmát teszi közzé, amelynek – csak úgy, mint a statisztikának – törvényben előírt szabályai vannak. Végül is 2001. január 1-jén a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban globálisan mintegy 1,0%-kal magasabb a regisztrált polgárok létszáma, mint a KSH 2001. február 1-jei állapot szerint végrehajtott népszámlálásból származó előzetes adatai alapján közölt népességszám ( 10 197 000  fő). 4.    Korcsoportok: Az adat-összeállításban mindig a már betöltött életkor szerepel. Rendszeresen  az alábbi korcsoportokat veszi figyelembe: -        a 0 – 17 évesek, akik még nem rendelkeznek választójoggal, -        a 18 – 61 évesek, akik az elfogadott, bár csak fokozatosan bevezetésre kerülő jogszabályok szerint a gazdaságilag aktív korúak csoportját alkotják, -        a 62 éves és idősebbek, akik között már nem jellemző a teljes idejű, aktív munkavégzés, -        a korévek szerinti csoportosítás, ami az életkor tekintetében bármilyen más csoportosítást is lehetővé tesz. 5.    Körjegyzőségek: Megyén belül az egymással határos, ezernél kevesebb lakosú községek igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben. A körjegyzőség székhelye a körjegyzőségről való megállapodásban megjelölt város, nagyközség, vagy a résztvevő községek egyike lehet. Városi és nagyközségi székhely esetén a körjegyzői feladatokat a városi, illetőleg a nagyközségi önkormányzat jegyzője látja el. Működhetnek körjegyzőségek a résztvevő községektől független városban vagy községben, ha a fenntartásukban megállapodó települések így biztosítják a körjegyzőség működési feltételeit. 6.    A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban megtalálhatók (függetlenül attól, hogy Magyarországon, vagy külföldön tartózkodnak) azon polgárok adatai, -        akiknek az adott településen van a bejelentett lakóhelye, -        akiknek nincs bejelentett lakóhelye, de az adott településen érvényes tartózkodási helye van (számuk 2001. január 1-jén 12 747 fő volt), -        akik valamelyik településre bejelentkeztek, de ezen belül lakóhelyükre vonatkozóan pontosabb adat nem áll rendelkezésre (számuk 2001. január 1-jén 1243 fő), -        akik bekerültek a nyilvántartásba, de jelenleg sem bejelentett lakóhelyük, sem érvényes tartózkodási helyük nincs (számuk 2001. január 1-jén 49 713 fő, ebből – 318 főnek korábbi lakóhelye sem ismert). Megjegyzés: A korábbi években nem vizsgáltuk a bejelentett lakóhely érvényességét és a nyilvántartott polgárokat legutóbbi lakóhelyük alapján szerepeltettük az adatközlésekben. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben viszonylag gyakorivá vált a lakóhelyek megszüntetése új lakóhely létesítése nélkül, 1998-tól fenti polgárok számát külön szerepeltetjük. 7.    Lakóhelye fenntartása mellett bárki létesíthet ú.n. tartózkodási helyet, amelyet be kell jelentenie, ha ott 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodik. A tartózkodási helyet két évenként meg kell újítani, ennek elmulasztása esetén a tartózkodási hely a törvény erejénél fogva megszűnik. Azok az állampolgárok, akiknek lakóhelyük nincs, de tartózkodási helyüket bejelentették, abban a megyében szerepelnek a polgárok számában, ahol a tartózkodási helyük van. 8.    A lakcímek száma azokat a lakásokat és egyéb lakóegységeket tartalmazza, amelyek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bejegyzésre kerültek és 2001. január 1-jén lakottak voltak. 9.    Fiktív a lakcím abban az esetben, ha a település jegyzője megállapította, hogy a polgár nem lakik azon a címen, ahová bejelentkezett, (de a lakcím létezik), vagy ha a címet  nem létezőnek,  nem lakott helynek nyilvánította.  A fiktívvé nyilvánítást a jegyző visszavonhatja abban az esetben, ha a fiktívvé nyilvánítás oka megszűnik. 10.  Külterületen lakó az a polgár, akinek lakóhelye az önkormányzat által külterületnek minősített  településrészen van. 11.  A nyilvántartás változásai az előző naptári évben történt és 2001. február végéig a nyilvántartásba került eseményeket tartalmazzák.