A személyadat- és lakcímnyilvántartás 2000. év folyamán bekövetkezett főbb adatváltozásai     2000. év folyamán         95 861   élveszületett,   10 823   bevándorolt,   1 619   hazatért, illetve visszatért magyar,   207   menekült,   2 094   utólag összeírt összesen 110 604   fő került a nyilvántartásba.           131 182   személyt halálozás miatt,   1 147   személyt külföldre távozás miatt,   391   főt egyéb okból, összesen 132 720   főt passziváltak.         Ezen kívül 45 298   férfi házasságkötését a)   46 278   nő házasságkötését a)   21 750   férfit érintő válást a)   22 442   nőt érintő válást a)   656 269   lakóhely-változtatást,   338 522   tartózkodási hely változtatást,   5 233   állampolgárság-változtatást b) vezettek át a nyilvántartásban.         a) A férfiak és nők családi állapot változtatásainak száma eltér, mivel a nyilvántartásban szereplő polgár házasságot köthet (vagy bonthat fel) olyan személlyel, aki nem tartozik a nyilvántartás hatálya alá. b) Csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozók közül a magyar állampolgárságot felvettek adatai.   Az újszülöttek száma 10 éve folyamatosan csökkent, 2000-ben azonban mintegy 2700-zal több gyermek született, mint az előző évben. Még néhány éven át várható, hogy az élveszületések száma szinten marad, sőt emelkedhet is, ugyanis az 1970-es évek közepén született nagylétszámú korosztályok szülőképes korba léptek. A polgárok számához képest Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében  a legkedvezőbb az élveszülöttek aránya, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Bács-Kiskun és Heves megyében is meghaladja az átlagot (a polgárok összes számához viszonyított országos átlag:0,93%), míg a többi megyében alacsonyabb. A legkevésbé kedvező az arányszám Budapesten, Vas és Zala megyében.   A bevándoroltak,  visszatérők és hazatérők együttes száma nagyságrendileg megegyezik az előző évben nyilvántartásba került külföldi állampolgárok és hazatérő magyar állampolgárok számával,  ugyanakkor az előző évi 321 fővel szemben  207-en kaptak 2000-ben menekült státuszt.       Az elhaltak száma és kormegoszlása, 1995 – 2000 Év, nem 0 – 19 20 – 39 40 – 59 60 éves vagy idősebb Összesen éves elhaltak száma             1995 2 053 5 113 27 854 109 014 144 034 1996 1 928 4 338 26 233 109 597 142 096 1997 1 602 3 430 24 283 109 325 138 640 1998 1 600 3 889 26 194 108 391 140 074 1999 1 368 3 600 25 935 108 551 139 454 2000 1 397 3 339 24 060 102 386 131 182   A halálozások száma 1995. óta jelentősen, 8,9%-kal mérséklődött. A csökkenés elsősorban a 40 évesnél fiatalabb korúakat érintette (32, illetve 35%-kal volt kevesebb körükben az elhaltak száma, mint 1995-ben). A 40 – 59 évesek csoportjában 13,6% volt az elhaltak számának csökkenése, míg az idősebbek körében 6%. A vizsgált időszakon belül a halálozások mérséklődése 2000-ben volt a legjelentősebb, mintegy 8300 fővel (6%) haltak meg kevesebben, mint az előző évben.   A mérséklődés Heves megyében volt a legmagasabb (9,7%), Budapesten (9,3 %), és további három megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok) haladta meg jelentősen az átlagot. Egyedül Vas megyében volt több a halálozás mint tavaly, itt is mindössze 45 fővel (1,3%).   A 2000-ben elhaltak megoszlása %-ban, nemenként Nemek 0-19 20-39 40-59 60 éves vagy Összesen éves elhaltak száma idősebb   Férfiak 1,2 3,6 24,8 70,4 100,0 Nők 0,9 1,4 11,4 86,3 100,0 Összesen 1,1 2,6 18,3 78,0 100,0   Az elhalt férfiak között jóval nagyobb súllyal szerepelnek a fiatalabb korosztályokba tartozók, mint a nők esetében. Az azonos korcsoportba tartozó összes polgárhoz viszonyítva a 40–59 éves férfiak között 1,2%, az ugyanilyen korú nők között 0,5% az elhaltak aránya. A 131 182 elhalt polgár közül 23 633 főt Budapesten, 12 626 főt Pest megyében, 9 664 főt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében passziváltak. Ezek száma együttesen az összes halálozás miatt történt passziválásnak több, mint harmadrésze.   A külföldre távozás miatt passziváltak száma (1147 fő) 36%-kal haladja meg az előző évi létszámukat. Hozzá kell azonban tenni, hogy a külföldre települők száma feltehetően ennél  magasabb, de  ezen szándékukat – legtöbbször a körülmények bizonytalansága miatt - nem jelentik be.   A 2000-ben regisztrált házasságkötések száma  mind a férfiaknál, mind a nőknél 5, ill.6%-kal  emelkedett az előző évhez képest és a válások aránya hasonló arányban (6%-, illetve 5%-kal)  csökkent.  Megyénként is hasonló tendenciák érvényesültek. Mind a házasságok növekedése, mind a válások csökkenése Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében volt a legintenzívebb, mert mintegy 10%-kal nőtt a házasságkötések száma a férfiaknál és a nőknél csaknem egyformán és ugyanilyen arányban csökkent a válásoké. Ki kell emelni Pest megyét, ahol mintegy 15%-kal nőtt a házasságkötések száma, de a válások száma  csak 1 – 2%-kal mérséklődött. Komárom megyében a házasságkötések 13 – 14%-os növekedése mellett a válások száma is 10% körüli arányban emelkedett.   A lakóhely-változtatások mennyisége évről- évre csaknem azonos nagyságrendű, de 2000-ben magasabb volt, mint az utóbbi években.  12%-kal több lakóhelyet létesítettek, de 60%-kal többet szüntettek meg, mint az előző évben. A lakóhely-megszüntetések közel fele  Budapesten, 17%-a Pest megyében következett be. 1243 polgár – közülük 183 Komárom-Esztergom megyében és 100-100 főnél több Budapesten, Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Veszprém  megyében -  élt azzal a lehetőséggel, hogy település-szinten bejelentkezzen, bár pontos lakóhelyet megjelölni nem tudott.   2000-ben 5485 polgár bejelentett lakóhelyét az adott település jegyzője fiktívnek minősítette, vagy azért, mert a polgár nem lakik a bejelentett címen, vagy mert a cím nem létezik.   Miközben a tartózkodási hellyel (is) rendelkező polgárok száma az adatbázisban évről-évre csökken, a tartózkodási helyek létesítése, megszüntetése, megújítása, változtatása vagy fiktívvé nyilvánítása, illetve a megújítás elmulasztása miatt történő megszüntetése 2000-ben több volt, mint korábban. Különösen a megújítások elmulasztása emelkedett több mint másfélszeresére.   2000-ben 5233 fő kapta meg a magyar állampolgárságot, alig több, mint feleannyian, mint az elmúlt évben. Több mint negyedrészük budapesti, 15 %-uk Pest megyei, 11%-uk Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakóhelyű.