Úti okmány az útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat:

• az útlevél
• az ideiglenes úti okmány (emergency travel document)
• a menekültként elismert személyek úti okmánya
• az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya
• a menedékesek úti okmánya
• a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya
• a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya

• az érvényes úti okmány
• az érvényes személyazonosító igazolvány kizárólag magyar állampolgár esetében (EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja)

Nem jogosít külföldre utazásra:

• a magyar hatóság által nem magyar állampolgár részére kiállított személyazonosító igazolvány

Az útlevél a Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.
Az útlevelek típusai:

• magánútlevél
• (állandó) magánútlevél
• második magánútlevél
• ideiglenes magánútlevél
• hivatalos útlevél
• szolgálati útlevél
• hajós szolgálati útlevél
• külügyi szolgálati útlevél
• diplomata útlevél

Az a magyar állampolgár igényelheti:

• aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár az ezt bizonyító igazolás alapján
• aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri. (Különös méltánylást érdemlő körülmény, ha az utazás célja szerinti országba történő beutazás a meglévő magánútlevélben elhelyezett bejegyzés miatt meghiúsulhatna, vagy emiatt a kérelmezőt más joghátrány érhetné.)

Érvényességi ideje:

• ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 2 év
• 1 év, ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, de az útlevél tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé
• ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra 1 év

Eljárási illeték:

• ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra – 15 000 forint
• ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra – 5 000 forint
• ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, de csak egy évig érvényes – 5 000 forint

Az a magyar állampolgár igényelheti, akinek útlevele vagy úti okmánya elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált és olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott konzuli tisztviselő.

Magyarországra történő hazautazásra, a magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti országba történő visszautazásra vagy kivételesen más célállomásra történő egyszeri utazásra jogosít. Más célállomásra történő egyszeri utazás céljából az ideiglenes úti okmány akkor kérelmezhető, ha ehhez a magyar állampolgárnak alapos érdeke fűződik.

Az ideiglenes úti okmány kiállítására vonatkozó kérelmét az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az Európai Unió bármely másik tagállamának diplomáciai vagy konzuli képviseletén nyújthatja be. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a személyazonossági és állampolgársági adatát tartalmazó, rendelkezésére álló okiratait be kell mutatni, és azok fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell.

Az ideiglenes úti okmány kiállításához az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb működő konzuli tisztviselő, illetve a külügyminiszter hozzájárulása szükséges.

Az ideiglenes úti okmányt utazásra történő felhasználása után - elismervény ellenében - külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a Magyarország területére történő hazautazáskor a Rendőrségnél kell leadni.

Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére szolgálati útlevelet kaphatnak:

• a központi államigazgatási szerveknél a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatottak
• a bírák és az ügyészek
• a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai
• a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezető megbízatással rendelkező köztisztviselői
• a fenti személyekkel együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermekei

Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat:

• a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez
• a fenti személlyel együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke

A kérelem benyújtható az ország bármelyik okmányirodájában (így akár Hivatalunk Központi Okmányirodájában is).

Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé

Eljárási illeték mértéke:

• 7 500 forint

A kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát.

Hajós szolgálati útlevél hivatalos utazás céljából adható:

• a tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele állandóan együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének
• annak a vízügyi dolgozónak, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedik

A kérelem benyújtható az ország bármelyik okmányirodájában (így akár Hivatalunk Központi Okmányirodájában is).
Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé

Eljárási illeték mértéke

• 7 500 forint

A kérelemhez csatolni kell:

• az utaztató társaság hajós szolgálati útlevél kiadására irányuló írásos javaslatát, valamint
• annak ellenőrzésére szolgáló iratok másolatát, hogy a fenti javaslatot tevő jogosult a javaslat megadására (cégkivonat, aláírási címpéldány)

Külügyi szolgálati útlevélre jogosult:

• a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársa
• a Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja
• a Magyarország konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja
• a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy
• a fentiek szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke

Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat továbbá:

• az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

A kérelem a külügyminiszternél nyújtható be.
Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé

Diplomata-útlevélre jogosult:

• a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke
• az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője
• az országgyűlési biztos, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei
• a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár
• a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, a Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, a Magyarország konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár
• fent megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke

Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat:

• az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre
• az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte

A kérelem a külügyminiszternél nyújtható be.
Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé

Az a menekültügyi hatóság által menedékesként elismert személy igényelheti, aki nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával.
A menedékesek úti okmánya a kiállítástól számított hat hónapig érvényes.
Az úti okmány egyszeri kiutazásra és visszautazásra használható fel.
A menedékes úti okmánya iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya a kiállítástól számított egy évig érvényes.
Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya a kiállítástól számított egy évig érvényes.
Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

Az a menekültként, valamint az oltalmazottként elismert személy továbbá az a menedékes igényelheti, akinek úti okmánya lejárt, elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált.

Az okmány Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosít.

A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelem a konzuli tisztviselőnél nyújtható be.

A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelme a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye, hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

A bevándorolt és letelepedett személy, ha az úti okmányát külföldön vesztette el vagy semmisült meg, az egyszeri visszautazásra jogosító úti okmány iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél nyújthatja be.

A határátlépési igazolvány nem úti okmány.

A határátlépési igazolvány határátlépésre feljogosító okmány, mely annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges.

A határátlépési igazolványra jogosultak körét és kiadásának feltételeit nemzetközi szerződés állapítja meg.

A határátlépési igazolvány érvényességének időtartama - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - öt év.

A határátlépési igazolvány iránti kérelmet az utazást elrendelő szervnek kell benyújtania Hivatalunkhoz a kérelmező nevében.

A határátlépési igazolványt az útlevélhatóságnál haladéktalanul le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszűnt.

Útlevélhatóság az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv:

• Hivatalunk
• külügyminiszter
• konzuli tisztviselő
• Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

• az Európai Unió tagállama
• Ausztria
• Belgium
• Bulgária
• Ciprus
• Csehország
• Dánia
• Egyesült Királyság
• Észtország
• Finnország
• Franciaország
• Görögország
• Hollandia
• Írország
• Lengyelország
• Lettország
• Litvánia
• Luxemburg
• Magyarország
• Málta
• Németország
• Olaszország
• Portugália
• Románia
• Spanyolország
• Svédország
• Szlovákia
• Szlovénia
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
• Izland
• Norvégia
• Liechtenstein
• az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
• Svájc

Biometrikus útlevélnek nevezzük azt az útlevelet, amelynek hátoldalába tároló elem (chip) került beépítésre, amely az adatoldalon található adatokat, valamint az ujjnyomatot tartalmazza digitális formában.

Magyarország a tároló elemet is tartalmazó útlevelek bevezetésével Uniós kötelezettségének tett eleget. Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendeletében ugyanis úgy határozott, hogy az úti okmányokban biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.

A megvalósítás két fázisban történt. Az első fázisban beépítésre került az útlevél hátsó oldalába a tároló elem, amelyen digitális formában rögzítésre került az arcképmás, mint biometrikus adat, az adatoldalon található egyéb adatokkal együtt. 2006. augusztus 29. napjától kizárólag ilyen útlevél került kiállításra Magyarországon.

A második fázisban a fenti adatokon túl az ujjnyomat is rögzítésre került a tároló elemen. Az ilyen útlevelek 2009. június 28. napjától kerülnek kiállításra.

Nagykorú az a 18. életévét betöltött személy, aki nem áll cselekvőképességet kizáró, illetve korlátozó gondnokság alatt.

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

Az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A szülői felügyelet az alábbi részjogokat, illetve kötelességeket foglalja magába:

• a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének joga és kötelessége
• a kiskorú gyermek vagyona kezelésének joga és kötelessége
• a kiskorú gyermek törvényes képviseletének joga és kötelessége
• a gyámnevezésnek, gyámságból való kizárásnak joga

A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.
A szülői felügyeletet a bíróság az alábbi esetekben szünteti meg:

• ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti
• ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat
• ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte
• a bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni

Szünetel a szülői felügyelet az alábbi esetekben:

• ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van
• ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van
• ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el
• ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá
• ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette
• ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult
• ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig
• a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el
• a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött

A Schengeni övezet 25 országot foglal magába:

• az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot
• Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország
• az EGT-tag Norvégiát és Izlandot
• valamint Svájcot

Annak, hogy Magyarország teljes jogú taggá vált alapvető következménye, hogy a schengeni térségen belül megszűnt a határellenőrzés, a magyar állampolgárok bárhol átléphetik a belső határokat. A külső határokon azonban továbbra is megmarad a határellenőrzés.
Érdemes azonban tudni, hogy az ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket.
Ezen túl a schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

Érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazni lehet az EGT-állam területére, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja.
EGT-állam:

• az Európai Unió tagállama:
• Ausztria
• Belgium
• Bulgária
• Ciprus
• Csehország
• Dánia
• Egyesült Királyság
• Észtország
• Finnország
• Franciaország
• Görögország
• Hollandia
• Írország
• Lengyelország
• Lettország
• Litvánia
• Luxemburg
• Magyarország
• Málta
• Németország
• Olaszország
• Portugália
• Románia
• Spanyolország
• Szlovákia
• Szlovénia
• Svédország
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam:
• Izland
• Liechtenstein
• Norvégia
• az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez:
• Svájc

Nemzetközi szerződést az alábbi országokkal kötött a Magyar Állam:

• Andorra
• Horvátország
• Svájc

Az alábbi országok belső joga biztosítja az utazást személyazonosító igazolvánnyal:

• Bosznia-Hercegovina
• Macedón Köztársaság
• Montenegró
• Szerbia Köztársaság

Személyazonosító igazolvánnyal – annak formátumától függetlenül - valamennyi magyar állampolgár gyakorolhatja a külföldre utazás jogát függetlenül attól, hogy kiskorú-e vagy nagykorú.

Nem utazhat külföldre

• aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll
• aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll
• akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt

Fenti esetekben az útlevél kiállítására irányuló kérelmet az útlevélhatóság elutasítja.

Ha az ilyen személy rendelkezik érvényes okmánnyal, az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében döntésre jogosult, illetőleg értesítésre kötelezett szerv értesítése alapján a korlátozás tényét bejegyzi az úti okmányok központi nyilvántartásába.

Az úti okmányt a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv, illetve a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet tartja vissza.

Amennyiben a korlátozás oka megszűnik, az döntésre jogosult, illetőleg értesítésre kötelezett szerv ennek tényéről értesíti az útlevélhatóságot. Az útlevélhatóság az értesítés alapján bejegyzi a nyilvántartásba a korlátozás megszüntetését, melyet követően haladéktalanul értesíti az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.

Rendes eljárásban (30 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított magánútlevél és második magánútlevél esetén az eljárási illeték

• 5 évig érvényes magánútlevélnél 7 500 forint
• 10 évig érvényes magánútlevélnél 14 000 forint
• 1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2 500 forint
• Legfeljebb 2 évig érvényes második magánútlevél 15000 forint (munkáltató kérheti a munkavállaló részére)
• 1 évig érvényes második magánútlevél 5000 forint (magánszemély kérheti saját részre különös méltánylást érdemlő okból vagy a munkáltató kérelmezi, de az útlevél nem tartalmaz ujjnyomat adatot, lásd Fogalmak rész Második magánútlevél)
• 70 év felettiek 10 évig érvényes, ujjnyomatot tartalmazó magánútleve 2 500 forint
• 70 év felettiek ujjnyomatot tartalmazó második magánútlevele 5000 forint
• 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó magánútlevele 2500 forint
• 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó második magánútlevele 5000 forint

Rendes eljárásban (30 napon belül) kiállított kiskorú kérelmező magánútlevelének és második magánútlevelének eljárási illetékei:

6 év alatt:

• 3 évig érvényes magánútlevél 2 500 forint
• második magánútlevél 5000 forint

6-12 éves korig:

• 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint
• második magánútlevél 5000 forint

12-18 éves korig:

• 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint
• második magánútlevél 5000 forint

Kétszeres illetéket kell fizetni

• a második magánútlevélért (lásd fenti összegek)
• ha az új okmány az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kerül kiadásra

Illetékmentes az eljárás, ha

• az útlevél cseréjére azért kerül sor, mert a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem nem, vagy hibásan tartalmazza az előírt adatokat

A magánútlevél és a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali eljárás keretében történő kiállítása esetén az eljárási illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni:

• Soron kívüli (7 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 19.000 forint
• Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 29.000 forint
• Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 39.000 forint

A rendes eljárás szerinti illeték kétszeresét és a választott különleges eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell megfizetni, ha az új okmány

• elveszett
• megsemmisült
• megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kerül kiadásra.

A magánútlevél érvényességi ideje:

• 6 éves kor betöltéséig 3 év
• 6 és 18 év közöttiek esetében 5 év*
• 18 és 70 év közöttiek esetében 5 év*, illetve kérelemre 10 év*
• 70 éven felülieknél 10 év*

• második magánútlevél, ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 2 év
• második magánútlevél, ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra, vagy foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiadásra, de az okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé 1 év

*Az érvényességi idő 1 év abban az esetben, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert

• annak adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy
• a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező a kérelem előterjesztésekor egészségi állapota miatt nem képes személyesen megjelenni.

A rendes eljárás keretében kiállított magánútlevél és a második magánútlevél ügyintézési határideje 30 nap, amely a kérelem benyújtását követő napon kezdődik. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát.

Soron kívüli eljárás esetében az útlevélhatóság az úti okmányt 7 napon belül állítja ki. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát.

Sürgősségi eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem benyújtásától számított 3 napon belül állítja ki.

Azonnali eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem benyújtásától számított 24 órán belül állítja ki.

Akinek az útlevelét eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül bejelenteni

• az ország bármelyik okmányirodájában, vagy
• konzuli tisztviselőnél, vagy
• eltulajdonítás esetén a rendőrségen.

Az elvesztés, megsemmisülés, eltulajdonítás ténye, az erről szóló értesítés megérkezését követően haladéktalanul bekerül az úti okmányok központi nyilvántartásába. Ez alapján figyelmeztető jelzés kerül a Schengeni Információs Rendszerbe is, így valamennyi schengeni övezetbe tartozó állam számára ismert lesz az a tény, hogy az adott okmány kikerült jogszerű birtokosa birtokából.

Ha az elveszettnek vélt magánútlevél előkerül, a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell erről

• az ország bármelyik okmányirodáját, vagy
• konzuli tisztviselőt, vagy
• a rendőrséget.

Az elveszettnek vélt okmány megtalálásának ténye, az erről szóló értesítés megérkezését követően haladéktalanul bekerül az úti okmányok központi nyilvántartásába. Ez alapján törlésre kerül a figyelmeztető jelzés a Schengeni Információs Rendszerből.

Biometrikus útlevélnek nevezzük azt az útlevelet, amelynek hátoldalába tároló elem (chip) került beépítésre, amely az adatoldalon található adatokat, valamint az ujjnyomatot tartalmazza digitális formában.

Magyarország a tároló elemet is tartalmazó útlevelek bevezetésével Uniós kötelezettségének tett eleget. Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendeletében ugyanis úgy határozott, hogy az úti okmányokban biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.

A megvalósítás két fázisban történt. Az első fázisban beépítésre került az útlevél hátsó oldalába a tároló elem, amelyen digitális formában rögzítésre került az arcképmás, mint biometrikus adat, az adatoldalon található egyéb adatokkal együtt. 2006. augusztus 29. napjától kizárólag ilyen útlevél került kiállításra Magyarországon.

A második fázisban a fenti adatokon túl az ujjnyomat is rögzítésre került a tároló elemen. Az ilyen útlevelek 2009. június 28. napjától kerülnek kiállításra.

Az Egyesült Államokba történő vízummentes utazásnak, az úti okmány tekintetében, a 2006. augusztus 29. napját követően kiállított útlevél a feltétele.

Magyarország schengeni csatlakozását követően (2007. december 21.), a schengeni térségen belül megszűnt a határellenőrzés, a magyar állampolgárok ellenőrzés nélkül, bárhol átléphetik a belső határokat. A külső határokon azonban a határellenőrzés fokozottabbá vált.

A tagállamok közös szárazföldi határai, az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határok, a légi járatok indítására és fogadására szolgáló repülőterei, a tengeri, folyami és tavi kikötői, amelyek rendszeres kompjárat céljára szolgálnak.

A tagállamoknak a schengeni övezeten kívüli államokkal közös szárazföldi határai, az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határok, tengeri határok és repülőterek, folyami, tengeri és tavi kikötők. A schengeni külső határok csak a kijelölt határátkelőhelyen léphetők át.

Igen, hiszen a schengeni övezetben történő mozgás kapcsán csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtethetnek. Ennek lényege, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ezen túl a schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

Nem.
Jelenleg 27 tagja van az Európai Uniónak:

• Ausztria
• Belgium
• Bulgária
• Ciprus
• Csehország
• Dánia
• Észtország
• Finnország
• Franciaország
• Görögország
• Hollandia
• Írország
• Lengyelország
• Lettország
• Litvánia
• Luxemburg
• Magyarország
• Málta
• Nagy-Britannia
• Németország
• Olaszország
• Portugália
• Románia
• Spanyolország
• Svédország
• Szlovákia
• Szlovénia

Közülük öt ország nem tagja a schengeni övezetnek:

• Bulgária
• Ciprus
• Írország
• Nagy-Britannia
• Románia

Két ország nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de schengeni tagország:

• Izland
• Norvégia

Érvényes úti okmánnyal a világ összes országába lehet utazni. Ezek:

• a magánútlevél
• az ideiglenes magánútlevél
• a diplomata útlevél
• a külügyi szolgálati útlevél
• a szolgálati útlevél
• a hajós szolgálati útlevél

Uniós tagságunkból ered, hogy magyar állampolgár részére, magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolvánnyal - formátumától függetlenül - az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamok területére beléphetünk, illetve a tagállamok között gyakorolhatjuk a külföldre utazás jogát.
Nemzetközi szerződés alapján érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazhatunk továbbá:

• Andorrába
• Horvátországba
• Svájcba (Svájcba kizárólag a kártyaformátumú személyazonosító igazolvánnyal lehet utazni.).
• Az adott ország belső joga biztosítja az alábbi országokba érvényes személyazonosító igazolvánnyal való utazás lehetőségét:
• Bosznia-Hercegovina
• Macedónia
• Montenegró
• Szerbia

Az alábbi államok esetében kizárólag a kijelölt határátkelőhelyeken és határellenőrzés mellett lehet az országhatárt átlépni. Ezen államok a következők:

• Andorra
• Bosznia-Hercegovina
• Bulgária
• Ciprus
• Horvátország
• Írország
• Liechtenstein
• Macedónia
• Montenegró
• Nagy-Britannia
• Románia
• Svájc
• Szerbia

Nem. Ez az okmány kizárólag járművezetésre jogosít, kártyaformátumú változata belföldön személyazonosításra is szolgál.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) nem más, mint a schengeni térség államainak a hatékony kommunikációt biztosító, személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszere, amelyre a belső határok lebontása és a megerősített külsőhatár-ellenőrzés miatt van szükség.

Ennek az információs rendszernek a segítségével juttathatják el az egyes tagállamok más államok területére azokat a körözési vagy beutazási és tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzéseket, amelyek alapján a határellenőrzési, rendőri, idegenrendészeti és egyéb szervek az ellenőrzés során eljárnak.

Ha a rendszer találatot jelez, akkor a hatóság végrehajtja a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállam által kért intézkedést, tehát a személyt elfogja, a beléptetést a schengeni területre megtagadja, a körözött tárgyat lefoglalja.

Az elveszett, eltulajdonított, valamint megsemmisült okmánnyal kapcsolatos bejelentés esetén, automatikusan továbbítódik az adat a SIS felé, amivel megakadályozható az okmánnyal történő visszaélés a teljes schengeni övezeten belül.

Kezdeményezheti az útlevél visszavonását

• A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő kérheti a kiskorú úti okmányának visszavonását arra hivatkozással, hogy a kiadásához való hozzájárulását visszavonta, illetve azért, mert a másik szülő – akinek szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel – a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta le.

2. Megtagadhatja hozzájárulását az úti okmány kiadásához

• A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő megtagadhatja kiskorú részére történő úti okmány kiadásához történő hozzájárulás megadását.

3. Kezdeményezheti az úti okmány illetékmentes cseréjét

• Az úti okmány jogszerű birtokosa illetékmentes cseréjét kérheti az úti okmánynak, ha annak tároló eleme nem vagy hibásan tartalmazza az abban rögzítendő adatokat.

4. Adatszolgáltatást kérhet

• Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatszolgáltatást kérhet.
• Az állampolgár erre irányuló kérelme esetén jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.

5. Megismerheti a tároló elem tartalmát

• Az úti okmány jogszerű birtokosa az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát bármely okmányirodában vagy a Hivatalnál (Központi Okmányiroda) személyesen ellenőrizheti.

6. Kérheti az úti okmány leadásának mellőzését az új okmány átvételéig

• A kérelmező új úti okmány kiadására irányuló kérelme előterjesztésekor utazás céljából kérheti előző, érvényes útlevelének visszahagyását az új útlevél átvételéig.

7. Benyújthatja úti okmány iránti kérelmét meghatalmazott, illetve postai úton

• A kérelmező meghatalmazott útján is benyújthatja úti okmány iránti kérelmét, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.
• A külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező postai úton is benyújthatja kérelmét a konzuli tisztviselőhöz, ha személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz.

8. Meghatározhatja a kész úti okmány átvételének módját

• A kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tehet az elkészült úti okmány átvételének módjára, illetve helyére vonatkozóan. E szerint a kész okmány belföldön átvehető személyesen vagy a kérelmező törvényes képviselője útján a kérelmező által megjelölt bármely okmányirodában, a Hivatalnál (Központi Okmányiroda) vagy postai úton, külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a konzuli tisztviselő által postára adva postai úton.

9. Visszakérheti az érvénytelenített úti okmányt

• Az érvénytelenített úti okmányt annak jogszerű birtokosa, elhunyt úti okmánya esetén a hozzátartozója kérelemre visszakaphatja feltéve, hogy az okmány nem hamis, illetve azt nem hamisították meg.

Köteles az úti okmányt leadni

• Az úti okmány a jogosultság fennállásáig tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni valamely okmányirodában, a Hivatalnál (Központi Okmányiroda), külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – a konzuli tisztviselőnél. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.
• Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően öt munkanapon belül köteles valamely okmányirodában, vagy a Hivatalnál (Központi Okmányiroda), vagy valamely jegyzőnél leadni.

2. Köteles az úti okmány kiállításához szükséges adatok nyújtására

• Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező köteles személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá arcképmását, saját kezű aláírását, valamint ujjnyomatát az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.

3. Köteles az úti okmányt szabályszerűen birtokban tartani

• Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosultnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.

4. Köteles az úti okmány birtokból történő kikerülését és megtalálását bejelenteni

• Akinek úti okmányát eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül valamely okmányirodában, vagy a Hivatalnál (Központi Okmányiroda), vagy – külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – valamely konzuli tisztviselőnél, eltulajdonítás esetén valamely rendőrségnél bejelenteni.
• Az elveszettnek vélt és az erről szóló értesítés után megtalált úti okmányról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell valamely okmányirodát, vagy a Hivatalt (Központi Okmányiroda), vagy – külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – valamely konzuli tisztviselőt.

5. Köteles kezdeményezni az úti okmány cseréjét

• Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha az úti okmányban szereplő adatok megváltoztak, vagy az személyazonosításra alkalmatlanná vált, betelt, megrongálódott.

Amennyiben az útlevél valamint a második magánútlevél kiállítását a különleges eljárások valamelyike (soron kívüli, sürgősségi, azonnali) szerint kérelmezi, és a készpénz-átutalási megbízás útján (sárga csekken) történő fizetést választja, két különböző csekket kell kitöltenie az alábbiak szerint:

Az útlevél kiadásáért fizetendő eljárási illetéket továbbra is a Magyar Államkincstár által kiállított csekken kell megfizetni.

Az igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét készpénz-átutalási megbízás útján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kibocsátott 31111-gyel kezdődő, 24 számjegy hosszú befizető azonosítót tartalmazó csekken kell megfizetni.

A bankkártyával illetve a házipénztárba történő fizetés szabályai változatlanok.