Első személyazonosító igazolvány
Jogosultak köre

Állandó személyazonosító igazolvány a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó,

  • magyar állampolgárnak,
  • bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható.

A személyazonosító igazolványra jogosult személyi kör tekintetében fontos változás, hogy 2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.

Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel.

Köteles továbbá állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy.

Hol intézhető

Állandó személyazonosító igazolvány személyesen kérelmezhető:

  • bármely járási hivatalnál
  • központi szervnél.

A lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti a kérelmet

  • a személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott személy.

A fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el.

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyes megjelenésre köteles. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.

A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.

A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el

Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél helyett törvényes képviselője jár el.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, a kérelemhez csatolni kell a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a központi szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a személyazonosító igazolvány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozatot is. Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni kell.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

A kész okmány átvehető a kérelmező választása szerint:

  • a járási hivatalban/központi szervnél,
  • postai úton.

A postai úton át nem vett okmányt  a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja veheti át a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes járási hivatalban.

Csak a járási hivatalban vehető át a kész okmány, ha

  • ideiglenes személyazonosító igazolványt adtak ki az eljárásban, vagy
a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.
Szükséges iratok

Az ügyintézéskor be kell mutatni:

  • a személyazonosságot igazoló érvényes, vagy egy éven belül lejárt okmányt

Ha a kérelmező a fenti okmányokkal nem rendelkezik, vagy adataiban változás következett be:

  • bemutathatja születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték),
  • doktori cím viselésére irányuló szándék esetén – ha a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a doktori címe nem szerepel – a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot,
  • a magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatért magyar állampolgár vagy a külföldön élő magyar állampolgár esetén a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
  • a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
  • a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén fényképét, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltünteti a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a fényképnek a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja..

A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott ügyfél esetén  az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia

  • a kezelőorvos által kiállított igazolást,
  • a meghatalmazást,
  • saját személyazonosságát igazoló érvényes okmányát.

Kiskorú ügyfél esetén, a helyette eljáró törvényes képviselőjének be kell mutatnia 

  • a saját személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmányt (útlevél, kártyaformátumú vezető engedély),
  • ha személyesen csak az egyik szülő jár el, akkor a másik szülő hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős határozatot
  •  

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében   a törvényes képviselőnek be kell mutatnia:

  • a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot,
  • a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt.

A személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott és a Magyarországon született magyar állampolgár újszülött esetében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab igazolványképét. Egyéb esetekben a személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről a járási hivatal, illetve a közreműködő hatóság arcképmás felvételt készít.

Költségek

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetékmentes.

További információ
1818
Ügyintézési idő

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott– 8 nap, egyéb esetekben 20 nap.

Lehetőség van SMS vagy/és e-mail értesítés kérésére az elkészült igazolvány postára adásának, illetve az okmányirodába érkezésének napjáról

Érdemes tudni

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama

  • a kiállítás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 12. életévét még nem töltötte be, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig,
  • a kiállítás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be,
  • a kiállítás napjától számított 6 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte.

A 65. életévet betöltött jogosult – a letelepedett jogállású személy kivételével – kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz.

A letelepedett jogállású személy  állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

Elektronikus értesítést kapnak kártyaformátumú igazolványuk érvényességének lejártáról az ügyfélkapuval rendelkező polgárok. A figyelmeztető e-mailt három alkalommal, az érvényességi idő lejárta előtt két hónappal, majd egy hónappal, végül a lejárat napján kapják meg.

Az ideiglenes személyazonosító igazolványt az eljáró hatóság hivatalból állítja ki, ha az ügyfél nem rendelkezik érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal. Ha a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor, az eljáró hatóság a jogosult vagy törvényes képviselője kérelmére állítja ki ideiglenes személyazonosító igazolványt. Az ideiglenes igazolvány érvényességi ideje a kiadástól számított 30 nap. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható.

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

Letölthető anyagok

Magyarországon élő magyar állampolgárságú újszülött személyazonosító igazolvány igénylő lapja

Szülői hozzájáruló nyilatkozat

Fogalmak
Személyazonosság igazolására alkalmas okmányok
Személyazonosító igazolvány adattartalma
Tároló elem
A személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó kódok
Személyazonosító igazolvány cseréje
Személyazonosító igazolvány fajtái
Személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadása
Személyazonosító igazolvány kérelem aláírása
Személyazonosító igazolvány leadása találás esetén
Személyazonosító igazolvány leadása
Személyazonosító igazolvány leadása halál esetén
Személyazonosító igazolvány leadása szabadságvesztés esetén
Át nem vett személyazonosító igazolvány
Személyazonosító igazolvány visszavonása
Személyazonosító igazolvány érvénytelensége
Áttétel
Ellenőrzések az eljárás során
Döntések
A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok
Nemzetiségi személyazonosító igazolvány kiállítása
Gyakran ismételt kérdések

Mit kell tudni a személyazonosító igazolvány ügyintézésről?

Jogszabályok
  • 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
  • 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
  • 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,
  • 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
  • 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól
  • 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.