A polgár személyazonosságát igazoló okmányok:

• a személyazonosító igazolvány
• az érvényes útlevél
• az érvényes kártyaformátumú vezetői engedély (jogosítvány)

A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

• nevét
• születési nevét
• születési helyét
• születési idejét
• állampolgárságát
• anyja nevét
• nemét
• arcképét
• aláírását, ha a 14. életévét betöltötte
• a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját
• az okmány érvényességi idejét
• a személyazonosító igazolvány kiállításának keltét
• a kiadó magyar állam kódját
• a kiállító hatóság nevét

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a felsoroltakon túl tartalmazza

• a kiadás okát is

A személyazonosító igazolványt a jogosult bejelentése alapján vagy hivatalból a körzetközponti jegyző kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy gyártáshibás.

• állandó személyazonosító igazolvány
• ideiglenes személyazonosító igazolvány

A magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne kék.
A bevándorolt, a letelepedett és a menekült vagy oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne sárga.

A körzetközponti jegyző az állandó személyazonosító igazolvány kiadását határozatban megtagadja, ha

• a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult
• a kérelmező - a jogszabályban foglalt kivétellel - érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal már rendelkezik és az igazolvány adataiban -az érvényességi idő kivételével - nem következett be változás

A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá.

A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el.

A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt- az aláírás céljára szolgáló rovatban - az okmányiroda "írásképtelen" bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.

A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.

Kiskorú kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek kell aláírnia.

A talált személyazonosító igazolványt le kell adni

• a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt - a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt - haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek, vagy
• a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek

A körzetközponti jegyző visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy oltalmazott jogállású személy új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott.

A talált személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyző postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a polgár a személyazonosító igazolványt postai úton, illetőleg felhívásra személyesen sem veszi át, a körzetközponti jegyző az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

Le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyzőnek, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be. Az, aki rendelkezik személyazonosításra alkalmas egyéb hatósági igazolvánnyal, állandó személyazonosító igazolványát a körzetközponti jegyzőnek leadhatja.

A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek vagy - külföldi tartózkodás esetén - a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. Ha a menekült menekültkénti vagy az oltalmazott oltalmazottkénti elismerését, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek küldi meg.

Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az igazolványt kiadó körzetközponti jegyzőnek, ha érvényességi ideje lejárt, illetőleg a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

A körzetközponti jegyző a leadott személyazonosító igazolványt a leadástól számított 30 napon belül megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

Az átlyukasztással (és könyv formátumú okmány esetén az adatoldalakon elhelyezett "érvénytelen" bélyegzőnyomattal) érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt- ilyen irányú kérelem esetén - a polgár részére vissza kell adni. Az elhalt állandó személyazonosító igazolványát a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén - érvénytelenítve - vissza kell adni.

Nem adható vissza az érvénytelenített állandó személyazonosító igazolvány, ha az hamis vagy meghamisították.

Az elhalt személyazonosító igazolványát a gyógyintézet, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki azt - a haláleset helye és ideje, valamint az anyakönyvi folyószám közlésével - megküldi az elhalt utolsó lakóhelye, ennek hiányában a haláleset helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

Az elhalt állandó személyazonosító igazolványát, a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén - érvénytelenítve - vissza kell adni.

Az anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozatával a hozzátartozó kérheti az elhalt személy érvénytelenített személyazonosító igazolványának visszaadását.

A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni.

Az őrizetbe vett, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.

A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson való feltüntetéséről.

A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült vagy oltalmazott jogállású személy lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja, ha

• a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították
• a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy oltalmazott jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételre jogosult hatóságnak nem adta át

Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

• az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott
• azt a körzetközponti jegyző visszavonta
• érvényességi ideje lejárt
• a használatára jogosult meghalt
• az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetőleg fiktív jelzéssel szerepel
• elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány a fentieken túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait az okmányiroda haladéktalanul átteszi a kérelmező lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőhöz.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal.

Újszülött esetében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni.

A körzetközponti jegyző az egyeztetést a személyiadat-és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal –a központi szerv közreműködésével-is elvégzi.

A személyazonosító igazolványt a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.

Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján -szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.

A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.
A körzetközponti jegyző az állandó személyazonosító igazolvány kiadását határozattal megtagadja, ha a kérelmező:

• állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult
• rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban –az érvényességi idő kivételével- változás nem következett be
• állandó személyazonosító igazolványának előállítása (a kérelemben szereplő adatokkal) folyamatban van, vagy számára ilyen adattartalommal készült már személyazonosító igazolvány (párhuzamosan másik körzetközponti jegyzőnél indított eljárás keretében)

A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült, oltalmazott jogállású személy lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja, ha

• a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították
• a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült, oltalmazott jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételre jogosult hatóságnak nem adta át

Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült, oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon -felhívásra bemutatni-, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetőleg az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.

A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni, vagy biztosítékul adni, illetőleg átvenni nem szabad.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely körzetközponti jegyzőnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

A megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely körzetközponti jegyzőt, illetve külképviseletet.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 12. § (1) bekezdése alapján a kisebbséghez* tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez.

Ennek következtében lehetőség nyílik a nemzetiségi név személyazonosító igazolványon való feltüntetésére. A kérelem benyújtásakor az érintett polgárnak be kell mutatnia születési/házassági anyakönyvi kivonatát, mely nevét az adott nemzeti kisebbség anyanyelve szerinti írásmódban is tartalmazza.

*A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak (nemzeti és etnikai kisebbségnek) minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Állandó személyazonosító igazolvány a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személynek adható.

A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiváltására jogosult magyar állampolgár akkor köteles a személyazonosító igazolvány kiadását kérni, ha nem rendelkezik más személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal (útlevél, kártya formátumú jogosítvány).

A bevándorolt, letelepedett a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

A személyazonosító igazolvány kiadását – az alábbi kivételekkel – bármely okmányirodában lehet kérni. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14 éven aluli polgár állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmét a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti.

A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél, a születés bejelentésekor kérelmezheti.

A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál az okmányirodánál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes.

Igen, amennyiben a könyv alakú (kemény vagy puha fedeles) okmány helyett új kártya formátumú okmányt szeretne, azt lecserélheti. Ebben az esetben az eljárás illetéke 1.500 forint. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a régi típusú személyazonosító igazolvány ugyancsak használható úti okmányként, tehát csak emiatt nem szükséges azt lecserélni.

A korábbi igazolvány érvényességi idejének lejártát megelőző legfeljebb 60 naptári napon belül.

A könyv alakú okmány – függetlenül érvényességi idejétől – bármikor lecserélhető kártya formátumú okmányra.

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama:

• a kiadás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be,
• a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be,
• a kiadás napjától számított 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be,
• a kiadás napjától számított 10 év, ha a jogosult a 20. életévét betöltötte;
• határidő nélküli, ha a jogosult a 70. életévét betöltötte.

A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje megegyezik a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel.

A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje megegyezik a bevándorlási engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel.

Kék alapszínű, kártya formátumú állandó személyazonosító igazolványt.

Sárga alapszínű, kártya formátumú állandó személyazonosító igazolványt.

Igen, az anyakönyvi kivonat kiállításáért 3000 forint illetéket kell fizetni.

Személyazonosító igazolvánnyal - annak formátumától függetlenül - valamennyi magyar állampolgár gyakorolhatja a külföldre utazás jogát függetlenül attól, hogy kiskorú vagy nagykorú.

A külföldre utazás joga érvényes személyazonosító igazolvánnyal az EGT-államok területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján gyakorolható, illetve, ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja.

EGT-állam

• az Európai Unió tagállama
• Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
• Izland, Norvégia, Liechtenstein
• az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
• Svájc

Nemzetközi szerződést az alábbi országokkal kötött hazánk:

• Andorra
• Horvátország
• Svájc

Az alábbi országok belső joga biztosítja az utazást személyazonosító igazolvánnyal:

• Montenegró
• Szerbia Köztársaság
• Macedón Köztársaság
• Bosznia-Hercegovina

További információk: http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/

Személyazonosító igazolvány esetében - ellentétben az útlevél igénylésével - nincs lehetőség soron kívüli eljárásra.

Csak ott vehető át, ahová Ön a kérelem felvételekor a személyazonosító igazolvány postázását kérte (általa megadott cím vagy okmányiroda), nem lehet személyesen bemenni érte az előállító helyre.

A talált személyazonosító igazolványt le kell adni a találás helye szerint illetékes jegyzőnek (a polgármesteri hivatalban), vagy a találás helye szerint illetékes okmányirodának.

Aki a személyazonosító igazolványát elvesztette (megsemmisült, eltulajdonították, megrongálódott), köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül bármely okmányirodánál vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. Amennyiben az okmányt eltulajdonították (de csak ebben az esetben), úgy a rendőrségnél ez ügyben tett feljelentés egyenértékű az okmányirodánál tett bejelentéssel. Az elveszett (megsemmisült, eltulajdonított, megrongálódott) személyazonosító igazolvány pótlása, illetve cseréje céljából azonban fel kell keresnie az okmányirodát.

Tekintettel arra, hogy a polgár más személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni részére. Az eljárás illetéke 1. 500 forint .

Figyelemmel arra, hogy a polgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy más a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal (útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) nem rendelkezik, a személyazonosító igazolvány kiadásához be kell mutatnia a születési anyakönyvi kivonatát, és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, ha doktori címet szerzett, a doktori cím viselésére jogosító okiratát.

A polgár mentesül az anyakönyvi okirat(ok) bemutatásának kötelezettsége alól, ha adataiban nem következett be változás, és lejárt útlevele vagy kártya formátumú vezetői engedélye a birtokában van - azaz az okmányiroda eljárása során azt be tudja mutatni -, feltéve, ha a lejárat a kérelem benyújtásának évében vagy az azt megelőző évben következett be.

Az elkészült állandó személyazonosító igazolványt a jogosult az okmányirodában veheti át. Az ideiglenes személyazonosító igazolványt az állandó okmány átvételekor az okmányirodában le kell adni.

Amennyiben a polgár nem rendelkezik a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal (lakcímigazolvány) részére első lakcímigazolványát illetékmentesen kell kiadni.

Aki a személyazonosító igazolványát elvesztette (megsemmisült, eltulajdonították, megrongálódott), köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül bármely okmányirodánál vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. Amennyiben az okmányt eltulajdonították (de csak ebben az esetben), úgy a rendőrségnél ez ügyben tett feljelentés egyenértékű az okmányirodánál tett  bejelentéssel, nem kell az okmányirodába is bemenni.

Amennyiben a magyar állampolgár érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel rendelkezik, nem köteles személyazonosító igazolvány kiállítását kérelmezni! A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

Az esetben, ha mégis úgy dönt, hogy személyazonosító igazolvány kiállítását kéri, és adataiban nem következett be változás, akkor az eljárásban érvényes útlevelét vagy kártya formátumú vezetői engedélyét kell bemutatnia. Amennyiben adataiban változás következett be, a változást igazoló okiratot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) is be kell mutatnia. A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint.

Abban az esetben, ha Ön nem rendelkezik lakcímigazolvánnyal (mert lakcíme még a könyv formájú személyazonosító igazolványában szerepel), első lakcímigazolványát illetékmentesen kapja meg.

A menekült jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiállítását kérni!

A kérelmezőnek – a menekültkénti elismeréséről szóló okirat kiállításától számított öt napon belül – fel kell keresnie a magyarországi lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, aki nyilvántartásba veszi és ellátja személyi azonosítóval (ez egy 11 jegyű számsor, ami bizonyos esetekben a polgárok egyedi azonosítását szolgálja), amit a lakcímigazolvány tartalmaz. A kérelmező ekkor egyúttal első lakcímbejelentési kötelezettségét is teljesítve magyarországi lakóhelyet létesít (ezt tartalmazza a lakcímigazolvány másik oldala).

A személyazonosító igazolvány kiadásához be kell mutatnia a menekültkénti elismerést igazoló okiratot és a lakóhely bejelentéséről szóló igazolást (lakcímigazolványt). Születési anyakönyvi kivonatát, és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát csak abban az esetben köteles bemutatni, ha születését, illetőleg házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték. A menekült jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására.

A kérelemhez csatolnia kell egy darab fényképet, melynek hátoldalán a menekültügyi hatóság (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) feltünteti az elismerésről szóló határozat számát, továbbá a fényképnek a menekült személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. Az eljárási illetékek szabályai megegyeznek a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályokkal. A menekült jogállású személy részére az első lakcímigazolványt az okmányiroda illetékmentesen állítja ki.

A letelepedett jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiállítását kérni!

A kérelmezőnek – a letelepedési engedély kiadásától számított öt napon belül – fel kell keresnie a lakóhelye szerint illetékes okmányirodát, ahol nyilvántartásba veszik és ellátják személyi azonosítóval (ez egy 11 jegyű számsor, ami bizonyos esetekben a polgárok egyedi azonosítását szolgálja), amit a lakcímigazolvány tartalmaz. A kérelmező ekkor – letelepedési engedélye és hatósági bizonyítványa bemutatásával – magyarországi lakóhelyet létesít (ezt tartalmazza a lakcímigazolvány másik oldala).

A letelepedett jogállású személy részére az első lakcímigazolványt az okmányiroda illetékmentesen állítja ki.

A személyazonosító igazolvány kiadásához be kell mutatnia letelepedési engedélyét, a külföldi hatóság által kiállított útlevelét (ha rendelkezik vele). Születési anyakönyvi kivonatát, és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát csak abban az esetben köteles bemutatni, ha születését, illetőleg házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték. Az eljárási illetékek szabályai megegyeznek a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályokkal.

A külföldön élő magyar állampolgár (azaz, aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban külföldön élő magyarként szerepel) nem kaphat személyazonosító igazolványt (mivel a lakóhelye külföldön található).

A külföldön élő magyar állampolgár csak azután terjeszthet elő személyazonosító igazolvány iránti kérelmet, miután hazatérési szándékát bejelentette (ezt követően már Magyarországon élő magyarként fog szerepelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban). A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges – okirattal igazolt – személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki (lakcímigazolvány).

Igen, de a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló polgár esetében a törvényes képviselő jár el, azonban a kérelmező nem mentesül a személyes megjelenés kötelezettsége alól. A kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.  Ha a polgár más, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, és adataiban nem következett be változás, akkor azt az eljárásban be kell mutatnia. Ha adataiban változás következett be, a változást igazoló okiratot is be kell mutatnia.

Amennyiben a polgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy más a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, be kell mutatnia a születési anyakönyvi kivonatát, és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, ha doktori címet szerzett, a doktori cím viselésére jogosító okiratát, a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okiratot is.

Az illetékek fizetésére vonatkozó szabályok megegyeznek a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt nem álló polgárokra vonatkozó szabályokkal.

Ha a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló polgár nem rendelkezik lakcímigazolvánnyal részére első lakcímigazolványát illetékmentesen kell kiadni.

A személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott polgár kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki haladéktalanul megküldi azt az okmányirodának. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. A kérelmet a kérelmezőnek ebben az esetben is saját kezűleg kell aláírnia. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező 1 db igazolványképét.

Magyar állampolgár esetében személyazonosító igazolvány kiállítása nem kötelező. Az okmányiroda intézkedik a lejárt személyazonosító igazolvány érvénytelenítésére, megsemmisítésére vagy az ügyfél kérelmére az érvénytelenített okmányt a jogosultnak visszaadja.

Amennyiben a polgár személyazonosító igazolvány kiadását kéri és más, személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezik, valamint adataiban nem következett be változás, akkor érvényes útlevelét vagy kártya formátumú vezetői engedélyét az eljárás során be kell mutatnia. Abban az esetben, ha adataiban változás következett be, a változást igazoló okiratot is be kell mutatnia. A polgár kérelmére az okmányiroda intézkedik az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáról. A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500,- Ft. Amennyiben a polgár nem rendelkezik lakcímigazolvánnyal, részére első lakcímigazolványát illetékmentesen kell kiadni.

Az okmányiroda intézkedik a lejárt személyazonosító igazolvány érvénytelenítésére, megsemmisítésére, vagy az ügyfél kérelmére az érvénytelenített okmányt a jogosultnak visszaadja. Amennyiben a polgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy más a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, a személyazonosító igazolvány kiadásához be kell mutatnia a születési anyakönyvi kivonatát, és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, ha doktori címet szerzett, a doktori cím viselésére jogosító okiratát.

Abban az esetben, ha a lejárt személyazonosító igazolvány a kérelem benyújtásakor a polgár birtokában van - azaz az okmányiroda eljárása során azt be tudja mutatni -, továbbá a lejárat a kérelem benyújtását megelőző évben következett be és az ügyfél adataiban nem következett be változás, a polgár mentesül az anyakönyvi okirat(ok) bemutatásának kötelezettsége alól. Amennyiben a polgár más személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, részére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni. A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetékmentes.

Adategyeztetést követően az okmányiroda intézkedik az állandó személyazonosító igazolvány kiállítására.

A polgárnak ideiglenes személyazonosító igazolványát az állandó okmány átvételekor az okmányirodában le kell adnia.

Amennyiben a polgár nem rendelkezik a személyi azonosítóról és a lakcíméről szóló hatósági igazolvánnyal (lakcímigazolvány) részére első lakcímigazolványát illetékmentesen kell kiadni.

Magyar állampolgár esetében személyazonosító igazolvány kiállítása nem kötelező.

Az elvesztés bejelentéséről az okmányiroda jegyzőkönyvet vesz fel, aminek egy példányát a polgárnak adja át. A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Adategyeztetést követően az okmányiroda intézkedik az állandó személyazonosító igazolvány kiállítására.

Az elvesztés bejelentéséről az okmányiroda jegyzőkönyvet vesz fel, aminek egy példányát pedig a polgárnak adja át. Az okmányirodai ügyintéző személyazonosító igazolvány adatlapot vesz fel, és kiadja az ideiglenes személyazonosító igazolványt.

Amennyiben a polgár más, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, az eljárásban be kell mutatnia a születési anyakönyvi kivonatát, és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, ha doktori címet szerzett, a doktori cím viselésére jogosító okiratát. A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetékmentes. Adategyeztetést követően az okmányiroda intézkedik az állandó személyazonosító igazolvány kiállítására. A polgárnak lejárt ideiglenes személyazonosító igazolványát az okmányirodában le kell adnia.

Abban az esetben, ha a polgár nem rendelkezik lakcímigazolvánnyal, részére első lakcímigazolványát illetékmentesen kell kiadni.

Igen, akár már újszülöttek számára is.

Életkortól függetlenül köteles személyazonosító igazolványt igényelni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel, továbbá e kötelezettség terheli a letelepedett, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott jogállású polgárokat is. Természetesen bizonyos életkor alatt a választási lehetőség csak az útlevél és a személyazonosító igazolvány között áll fenn.

A 14. életévét be nem töltött gyermek a személyazonosító igazolvány ügyintézést érintően nem rendelkezik eljárási képességgel, így helyette és nevében törvényes képviselője jár el. A kiskorú ügyfél törvényes képviseletét alapvetően a szülők látják el. A kiskorú személyazonosító igazolvány iránti kérelme benyújtásához nincs szükség mindkét szülőre, az okmány kiállítását az egyik szülő is kérelmezheti. A kérelem benyújtásakor az egyedül eljáró szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem benyújtásához a másik szülő is hozzájárult, illetőleg a törvényes képviseletet egyedüli jogosultként gyakorolja.

A törvényes képviselő helyett eljárhat meghatalmazott is.

Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e útlevéllel vagy sem.

Az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány pótlása, illetve cseréje esetén az életkornak nincs jelentősége, az eljárásért 1.500,- forint illetéket kell fizetni.

A személyazonosító igazolvány kiadásra irányuló eljárásban a 14. életévét betöltött kiskorú önállóan járhat el.

Igen, a 14. életév betöltését követő naptól az eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 1.500 forint.

Amennyiben a polgár érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, és adataiban változás következett be, az adatváltozást születési, házassági anyakönyvi kivonattal, ha doktori címet szerzett, a doktori cím viselésére jogosító okirattal igazolhatja. A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Amennyiben névadat változása miatt lakcímigazolvány kiállítása is szükséges, ennek illetéke 500 forint.

Az okmányiroda intézkedik a lejárt személyazonosító igazolvány érvénytelenítésére, továbbá megsemmisítésére, vagy az ügyfél kérelmére az érvénytelenített okmányt visszaadja.

Amennyiben könyv formátumú okmányról van szó (ebben szerepel a lakcím) és a polgár nem rendelkezik lakcímigazolvánnyal, részére első lakcímigazolványát illetékmentesen kell kiadni.

Az okmányiroda intézkedik a lejárt személyazonosító igazolvány érvénytelenítésére, továbbá megsemmisítésére, illetve ha az ügyfél kéri, azt számára visszaadja.

Az esetben, ha a polgár adataiban nem következett be változás, akkor az eljárásban az érvényes útlevelét vagy kártya formátumú vezetői engedélyét be kell mutatnia. Amennyiben adataiban változás következett be, a változást igazoló okiratot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) is be kell mutatnia.

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. amennyiben a polgár nem rendelkezik lakcímigazolvánnyal, részére első lakcímigazolványát illetékmentesen kell kiadni.

Életkortól függetlenül köteles személyazonosító igazolványt igényelni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel.

Természetesen bizonyos életkor alatt a választási lehetőség csak az útlevél és a személyazonosító igazolvány között áll fenn.

Az eljárás az illeték megfizetése hiányában az illetékfizetésre való felhívással indul. Az illetékfizetés elmaradása az eljárás megszüntetésével jár.

Az eljáró hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.

Az eljárási illeték megfizetésének módjáról (csekken, házipénztárban vagy bankkártyával) az okmányiroda ad tájékoztatást.

Haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül az ország bármely okmányirodájánál kell bejelenteni . Amennyiben ezen esemény külföldön következik be, úgy a külképviseletnél kell a bejelentést megtenni.

Amennyiben az okmányt eltulajdonították, úgy a rendőrségnél ez ügyben tett feljelentés egyenértékű az okmányirodában tett bejelentéssel.

A 2000. január 1. előtt kiadott (könyv formátumú) érvényes személyazonosító igazolványba (az abban szereplő lakcímváltozás dátumának kivételével) adatváltozás nem jegyezhető be.

Nincs.