Első személyazonosító igazolvány
Jogosultak köre

Állandó személyazonosító igazolvány a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó,

  • magyar állampolgárnak,
  • bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható.

A személyazonosító igazolványra jogosult személyi kör tekintetében fontos változás, hogy 2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.

Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

Köteles továbbá állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy.

Hol intézhető

Állandó személyazonosító igazolvány személyesen kérelmezhető:

  • bármely járási hivatalnál
  • Budapest Főváros Kormányhivatalánál (kijelölt kormányhivatal)
  • nyilvántartást kezelő szervnél
  • konzuli tisztviselőnél, ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet a magyar állampolgár konzuli tisztviselőnél terjeszti elő. (2017.01.16. napjától)

A lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti a kérelmet

  • a személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott személy.

A fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el.

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyes megjelenésre köteles. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.

A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.

A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el

Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél helyett törvényes képviselője jár el.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia szükséges, hogy személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, Budapest Főváros Kormányhivatala, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a személyazonosító igazolvány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozatot vagy végleges gyámhatósági határozatot is. Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni szükséges.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

A kész okmány átvehető a kérelmező választása szerint:

  • a járási hivatalban, Budapest Főváros Kormányhivatalánál, – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél,
  • konzuli tisztviselőnél - a nála előterjesztett kérelem esetén,
  • postai úton.

A postai úton át nem vett okmányt  a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja veheti át a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes járási hivatalban.

A járási hivatalban, Budapest Főváros Kormányhivatalánál, illetve – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha

  • az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, vagy
  • a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa

A konzuli tisztviselőnél (ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet a magyar állampolgár konzuli tisztviselőnél terjeszti el) kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

Szükséges iratok

A kérelmezőnek a személyazonosságát igazolnia szükséges. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor az igazoláshoz ezt felhasználhatja.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon igazolnia szükséges. Az igazoláshoz felhasználható különösen:

  • a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedély, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okirat, a letelepedett jogállást igazoló okmány,
  • a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

A honosítással vagy visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett, külföldön élő kérelmezőnek az első személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a névviselését az anyakönyvbe bejegyzett adatokkal vagy a névmódosítását tartalmazó honosítási okirattal megegyezően tartalmazza.

A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott ügyfél esetén  az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia

  • a kezelőorvos által kiállított igazolást,
  • a meghatalmazást,
  • saját személyazonosságát igazoló érvényes okmányát.

Kiskorú ügyfél esetén, a helyette eljáró törvényes képviselőjének igazolnia szükséges

  • a saját személyazonosságát (útlevél, kártyaformátumú vezető engedély),
  • ha személyesen csak az egyik szülő jár el, akkor a másik szülő hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős határozatot vagy végleges gyámhatósági határozatot.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek igazolnia szükséges:

  • a törvényes képviseletet igazoló jogerős bírósági vagy végleges gyámhatósági határozatot,
  • személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel saját személyazonosságát.

A személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott és a Magyarországon született magyar állampolgár újszülött esetében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab igazolványképét. Egyéb esetekben a személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről a járási hivatal, illetve a közreműködő hatóság arcképmás felvételt készít.

Költségek

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetékmentes.

További információ
1818   (Külföldről: +36-1-550-1858)

 

Ügyintézési idő

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott – 8 nap, egyéb esetekben 20 nap.

Lehetőség van SMS vagy/és e-mail értesítés kérésére az elkészült igazolvány postára adásának, illetve az okmányirodába érkezésének napjáról

Érdemes tudni

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama, ha a jogosult

  • a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
  • a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,
  • a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

A 65. életévet betöltött jogosult – a letelepedett jogállású személy kivételével – kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz.

A letelepedett jogállású személy  állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

Elektronikus értesítést kapnak kártyaformátumú igazolványuk érvényességének lejártáról az ügyfélkapuval rendelkező polgárok. A figyelmeztető e-mailt három alkalommal, az érvényességi idő lejárta előtt két hónappal, majd egy hónappal, végül a lejárat napján kapják meg.

Az ideiglenes személyazonosító igazolványt az eljáró hatóság hivatalból állítja ki, ha az ügyfél nem rendelkezik érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal. Ha a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor, az eljáró hatóság a jogosult vagy törvényes képviselője kérelmére állítja ki ideiglenes személyazonosító igazolványt. Az ideiglenes igazolvány érvényességi ideje a kiadástól számított 30 nap. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható.

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

Letölthető anyagok

Magyarországon élő magyar állampolgárságú újszülött személyazonosító igazolvány igénylő lapja

Szülői hozzájáruló nyilatkozat

Fogalmak
Személyazonosság igazolására alkalmas okmányok
Személyazonosító igazolvány adattartalma
Tároló elem
A személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó kódok
Személyazonosító igazolvány cseréje
Személyazonosító igazolvány fajtái
Személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadása
Személyazonosító igazolvány kérelem aláírása
Személyazonosító igazolvány leadása találás esetén
Személyazonosító igazolvány leadása
Személyazonosító igazolvány leadása halál esetén
Személyazonosító igazolvány leadása szabadságvesztés esetén
Át nem vett személyazonosító igazolvány
Személyazonosító igazolvány visszavonása
Személyazonosító igazolvány érvénytelensége
Áttétel
Ellenőrzések az eljárás során
Döntések
A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok
Nemzetiségi személyazonosító igazolvány kiállítása
Gyakran ismételt kérdések

Mit kell tudni a személyazonosító igazolvány ügyintézésről?

Jogszabályok
  • 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
  • 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,
  • 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
  • 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól
  • 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.