Megkezdte működését a második generációs Schengeni Információs Rendszer: a SIS II

2013. április 9-én a schengeni térség tagállamai átálltak a második generációs Schengeni Információs Rendszerre, a SIS II-re. A rendszer a belső határok nélküli európai térség egyik legfontosabb biztonsági garanciális eszköze, amely révén a tagállamok illetékes hatóságai megoszthatják egymással a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyek, valamint egyes körözött személyek és tárgyak adatait tartalmazó figyelmeztető jelzéseket. A rendszerhez az Európai Unió tagállamai – Ciprus, az Egyesült Királyság és Írország kivételével –, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc rendelkeznek hozzáféréssel.
A SIS II központi részének üzemeltetését az európai uniós eu-LISA Ügynökség fogja ellátni Strasbourgban, míg a nemzeti részek üzemeltetéséért az egyes tagállamok felelnek. Magyarországon ezt a feladatot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – mint N.SIS II Hivatal – látja el. 

Miben új a SIS II?

A SIS II új technikai platformon működik és immár arcfényképek, ujjnyomatok, valamint európai elfogatóparancsok központi tárolásának lehetőségét is biztosítja. Lehetőséget ad egyes figyelmeztető jelzések célhoz kötött összekapcsolására (pl. körözött személy és az elkövetéshez használt gépjármű), valamint bővültek a meglévő adatkategóriák is (pl. vízi, légi járművek, értékpapírok is bevihetőek a rendszerbe).

Milyen adatkategóriákat tárol a SIS II és mely hatóságok férhetnek hozzá az adatokhoz?

A SIS II az alábbi figyelmeztető jelzéseket tárolja: európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján átadás vagy kiadatás végett körözött személyek, a schengeni államokba történő beutazási és tartózkodási tilalom alatt állók, eltűnt személyek, bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyek, célzott vagy rejtett ellenőrzés alá vont személyek, tárgyak, illetőleg lefoglalás vagy bizonyítékként történő felhasználás végett körözött okmányok, gépjárművek és jogszabályban meghatározott egyéb tárgyak.

Magyarországon a Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a magyar külképviseletek, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a bíróságok és az ügyészségek rendelkeznek hozzáféréssel a SIS II-höz. 

Hogy ismerhetem meg, hogy tárolnak-e rólam adatot a SIS II-ben?

A személyekkel összefüggő adatkezelés jogszerűségének több biztosítéka is kiépült. Így a rendszerben szereplés ténye, illetve az ezzel összefüggő kiegészítő információcsere megismerése érdekében kérelem terjeszthető elő. A válaszadás a valamennyi schengeni tagállamban működő, a SIS II kiegészítő információinak cseréjét biztosító nemzeti rendőrhatóság, a SIRENE Iroda feladata.
Az erre vonatkozó kérelmet bárki, meghatározott formanyomtatványon bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve magyar külképviseleten előterjesztheti. A kérelmet az azt átvevő szerv továbbítja a SIRENE Irodához.

A SIRENE Iroda köteles az érintettet tájékoztatni arról, hogy a SIS II-ben, valamint a kiegészítő információk között róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága, továbbá mások jogainak védelme érdekében tagadható meg. A megtagadás tényéről és jogalapjáról, valamint a jogorvoslat lehetőségéről az érintettet tájékoztatni kell.

A SIS II-vel összefüggésben végzett adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét, illetőleg az adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi, illetőleg vizsgálja ki.

Schengeni Térség tájékoztató