A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: parkolási igazolvány) a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.
A KRESZ 51/A. §-ában meghatározott jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt, vagy az őt szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés el van helyezve.

A KRESZ 51/A. §-ában meghatározott jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés el van helyezve.
A mozgásában korlátozott fogyatékos személyt – az igazolvány birtokában – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) alapján az alábbi kedvezmények illetik meg:

• "Gyalogos övezet (zóna)", a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van – a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.
• "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)", a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.
• A következőkben felsorolt jelzőtábláknál a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
• "Mindkét irányból behajtani tilos" tábla
• "Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos" tábla
• "Motorkerékpárral behajtani tilos" tábla
• "Járműszerelvénnyel behajtani tilos" tábla, valamint
• "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" tábla esetén

• A "Várakozóhely” tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi. Ezen tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti, hogy a várakozóhely kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ezt a fenntartott helyet akár külön jelzőtábla is jelölheti. Ezen táblák esetében a parkolás kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító járművel lehetséges.
• Főszabály szerint a járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével fentieken kívül egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
• A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.

A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozott személyt szállító járműre is vonatkozik: a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll. Ilyen helyen az áruszállító járművön kívül más jármű – akár 5 percnél hosszabb ideig is – akkor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetővé teszi.

Parkolási igazolványra az a személy jogosult,

• aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
• aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül,
• akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy
• aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1-5.), értelmi fogyatékosnak (M.1-2.), vagy autistának (N.1.) minősül,

és ezt jogszabályban előírt szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja.

Az alábbi szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolhatja jogosultságát:

• A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott I. fokú orvosi szakvélemény, illetve 3. számú mellékletében meghatározott II. fokú orvosi szakvélemény.
• A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás.
• A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap.
• A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás.

Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, a kérelmező köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet annak megfelelően módosítani.

A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni az okmányirodásban. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérni kell.

Aki az elveszettnek vélt igazolványát megtalálta, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül az igazolványt kiállító körzetközponti jegyzőnek bejelenteni.

A talált igazolványt le kell adni. A talált igazolvány bármely jegyzőnek leadható, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a kiállítás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

A körzetközponti jegyző visszaadja az igazolványt a jogosultnak, ha az nem tekinthető érvénytelennek vagy hatálytalannak (Parkolási igazolvány érvénytelenségének esetei) és számára új igazolvány még nem került kiállításra.

A talált igazolványt a körzetközponti jegyző postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a jogosult a talált igazolványt postai úton, illetőleg felhívásra sem veszi át, a körzetközponti jegyző az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.

A parkolási igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok:

• Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött kell elhelyezni oly módon, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen.
• A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.
• Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
• Az igazolvány nem adható át használatra jogosulatlan személynek.
• Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni, és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.
• Eltulajdonítás, megsemmisülés vagy elvesztés tényét haladéktalanul be kell jelenti bármelyik okmányirodában.
• Az adatváltozás tényét 15 napon belül be kell jelenteni az okmányirodában.
• Az érvénytelenné vált, megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni bármelyik okmányirodában.

Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő (eljáró szerv) jogosult ellenőrizni.

Az eljáró szerv az igazolványt a helyszínen elveszi, ha az igazolvány érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek. Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről az érintettet szóban is tájékoztatják.

A szükséges intézkedések megtételét követően az eljáró szerv az elvett igazolványt, valamint az elvételről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi az igazolványt kiállító körzetközponti jegyzőnek.

A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatát ellenőrző más személy igazolvánnyal való visszaélés gyanúja esetén értesíti az eljáró szervet.

Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt a körzetközponti jegyző visszavonja, és a visszavonástól számított egy évig a jogosult részére új igazolvány nem állítható ki. Ezt a tényt a körzetközponti jegyző a parkolási igazolvány nyilvántartásban feltünteti.