Jogosultak köre
Jogosult lakcímigazolványra:
a Magyarországon élő
- magyar állampolgár
- bevándorolt jogállású személy
- letelepedett jogállású személy
- menekültként elismert személy
- oltalmazottként elismert személy
- szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
a külföldön élő
- magyar állampolgár (külföldön élő magyar állampolgár)
Hol intézhető
A megrongálódás bejelentése és a lakcímigazolvány cseréje kérelmezhető:
A kérelem személyesen, illetve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő.
Az elkészült lakcímigazolvány átvehető a kérelmező választása szerint:
Szükséges iratok
Lakcímigazolvány kiállításához szükséges okmányok:
- személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély)
- a megrongálódott lakcímigazolvány, melyet le kell adni
Költségek
A lakcímigazolvány kiállítására irányuló eljárás illetékmentes.
Ügyintézési idő
A lakcímigazolvány amennyiben lehetőség van rá, azonnal átvehető az okmányirodában.
Sürgősségi eljárásra nincs lehetőség.
Érdemes tudni
A lakcímigazolványnak érvényességi ideje nincs.
Érvénytelenné válik a lakcímigazolvány, ha:
- az abba bejegyzett adatok megváltoztak
- megrongálódott
- elveszett, eltulajdonították
- hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel, vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki
- megszűnt a lakcímigazolványra való jogosultság
- a polgár meghalt
Elektronikus ügyintézés
A lakcímigazolvány megrongálódás miatti cseréje nem kérelmezhető elektronikusan.
Letölthető anyagok
Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.
Fogalmak
Lakcímigazolvány célja
A lakcímigazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.
Személyi azonosító
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító. A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: nyilvántartási törvény) hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartását kezelő szerv képezi. Az érintettet személyi azonosítójáról a nyilvántartást kezelő szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.
Lakóhely
A polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben nincs más lakása - megszáll.
A külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye az általa bejelentett külföldi ország, település, és lakcím.
A lakóhely létesítését, illetve annak változását az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál kell bejelenteni.
A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.
A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.
Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.
Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.
Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.
Tartózkodási hely
Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
A tartózkodási hely létesítését, változását, illetve megszűnését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél, illetve bármely járási hivatalnál kell bejelenteni. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy bármelyjárási hivatalnál is bejelentheti.
A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.
A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti. Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki:
- gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén
- előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti
Lakcímbejelentési kötelezettség
A Magyarország területén élő a jogszabály hatálya alá tartozó polgár (magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként, oltalmazottként elismert személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) köteles beköltözés, vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a lakóhely szerint illetékes jegyzőjének, vagy bármely járási hivatalnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges -okirattal igazolt- személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
Az idegenrendészeti hatóság – jogszabályban meghatározott kivétellel – a letelepedett jogállását igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a letelepedett polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a letelepedett jogállású polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
A menekültügyi hatóság a menekült és az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében, a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, valamint a magyar állampolgárság fennállásának igazolásával.
A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35/A. § (1) bekezdése alapján (vagyis akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik) nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező letelepedett jogállású polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető.
A lakcímbejelentésről a járási hivatal a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Nyilvántartásba vételét követően Budapest Főváros Kormányhivatala a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.
Szállásadó
A lakcím bejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó:
- a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője
- az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő)
- a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató
- a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja
Szállásadó továbbá
- a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében
- a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében
A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentő lapján a "tulajdonos", "bérlő", illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.
Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja.
Szállásadói nyilatkozatok nyilvántartása.
A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy:
- a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
- a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.
Ha a szállásadó nem él a fenti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
A szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.
Lakcím nélküli polgár
Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik.
Fiktív lakcím
A lakcímbejelentések hivatalból történő fiktívvé nyilvánításának akkor van helye, ha a jegyző vagy a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím valótlan (mert az érintett fizikailag nem létező lakásba jelentkezett be, vagy az épület múzeum, művelődési ház stb.), megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti.
Abban az esetben, ha fizikailag létező lakásba jelentkezett be a személy, és a szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós, akkor az ellenkező bizonyításig a jegyző vagy a járási hivatal a szállásadásra jogosult polgár kérelmére (nyilatkozatára) dönt a lakcím fiktívvé nyilvánításáról,ellenkező okirati bizonyítás hiányában. A jegyző vagy a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi. A döntés jogerőre emelkedését követően a fentiek szerint jár el. Nem szerepeltethető "fiktív" jelzéssel a lakcím, ha a jegyző vagy a járási hivatal eljárása során megállapítja, hogy az érintett - a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem tartózkodik a lakásban. A lakcím "fiktív" jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző vagy a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
Lakcím érvénytelenítése
Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat akkor is, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.
A bíróság vagy más hatóság – ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került – erről értesíti a járási hivatalt, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a járási hivatal a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, a polgár adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.
Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós. A szállásadó ezen nyilatkozata esetén – ellenkező okirati bizonyítás hiányában – a jegyző, illetve a járási hivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése szerint jár el (a jegyző, illetve a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, akkor megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti). A jegyző, illetve a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
Hajléktalan polgár
Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett "lakcím nélküli" bejegyzést kell tenni. A településszintű cím közterület elnevezést és házszámot nem tartalmaz. A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes jegyzőjénél vagy bármely járási hivatalnál.
Lakcímigazolvány adattartalma
A lakcímigazolvány tartalmazza a polgár:
- természetes személyazonosító adatait
- a lakcímét
- személyi azonosítóját
- az okmány azonosítóját
- tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén- a törvényes képviselő kérelmére- a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát
- kiállítás keltét
- kiállító hatóság megnevezését
- a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában
Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőinek nevét és telefonszámát kizárólag a lakcímigazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a lakcímigazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell. A lakcímigazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé. A polgár egyidejűleg csak egy érvényes lakcímigazolvánnyal rendelkezhet.
Lakcímigazolvány érvénytelensége
Érvénytelenné válik a lakcímigazolvány, ha:
- az abba bejegyzett adatok megváltoztak
- megrongálódott
- elveszett, eltulajdonították
- hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki
- megszűnt a lakcímigazolványra való jogosultság
- a polgár meghalt
Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve – elhalálozása esetén – hozzátartozója vagy az egészségügyi vagy szociális intézmény köteles nyolc napon belül a járási hivatalnál, a konzuli tisztviselőnél, Budapest Főváros Kormányhivatalánál, az illetékes anyakönyvvezetőnél vagy a nyilvántartást kezelő szervnél leadni.
Hivatalból induló eljárás
A lakcímigazolvány kiadása hivatalból történik, ha
- arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el
- arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor
- a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt
- a magyar állampolgár Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja
- arra a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény miatti címváltozás miatt kerül sor
- a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését
Jogosultság megszűnése
Megszűnik a lakcímigazolványra való jogosultság, ha
- a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja
- a letelepedett jogállású polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta
- a bevándorolt jogállású személy bevándorlási engedélyét visszavonták
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott
- a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését visszavonták
- a polgár magyar állampolgársága megszűnt
Gyakran ismételt kérdések
Változott-e a lakcímbejelentés rendje?
A lakcímet, vagy annak változását, továbbra is a lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél illetve bármely járási hivatalnál kell lakcímjelentő lapon bejelenteni. A lakcímbejelentő lap ingyenes, melyet a járási hivatal, illetve a jegyző bocsát a polgár rendelkezésére. A polgár a lakcímbejelentő lap hátoldalán a lakcímigazolvány postázására vonatkozó információkat adja meg. A lakcímbejelentésről a polgár igazolást kap, - mely a lakcímjelentő lap letéphető része - ezzel igazolhatja lakcímbejelentését addig, amíg a lakcímigazolvány el nem készül. A lakcímigazolványt a járási hivatal készíti el és adja át a polgárnak vagy kézbesíti a polgár által megadott címre.
Személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban melyik járási hivatal adja ki a lakcímigazolványt?
Az a járási hivatal, amelyik a személyazonosító igazolvány kiállítása tekintetében is eljár, de a lakcímet, vagy annak változását a lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél illetve bármely járási hivatalnál kell lakcímjelentő lapon bejelenteni.
A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.
Akinek hatósági igazolványa van, kell-e lakcímigazolványt kérnie?
Csak ez okból nem. A 2000. január 1-je előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap, és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.
Jogszabályok
- 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
- 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól legyen
- 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről
A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.