Mikor kell
Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevő) is be kell jelentenie az okmányirodában.
- A korábbi tulajdonos a bejelentést megteheti a teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) eredeti példányának benyújtásával vagy postai megküldésével a változástól számított
8 napon belül.
- Az új tulajdonos a bejelentést személyesen vagy meghatalmazott útján teheti meg a teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) eredeti példányának benyújtásával és a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítésének igazolásával a változástól számított 15 napon belül.
Az okmányiroda a teljes bizonyító erejű magánokirat alapján az eladás bejelentésének tényét és időpontját a nyilvántartásban rögzíti. Ha a jármű új tulajdonosa bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a járművet a hatóság kivonja a forgalomból.
Hol intézhető
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.
Kiskorú járműtulajdonos esetén a törvényes képviselő vagy a törvényes képviselő által meghatalmazott személy járhat el.
Külföldről nem kezdeményezhető a jármű átírása.
Szükséges iratok
A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez csatolni kell:
- a hatályos jogszabályoknak megfelelő mintaokirat letölthető itt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a letölthető okirat alkalmazása nem kötelező, a jogszabályi előírásoknak megfelelő bármely okirat alkalmas a jármű tulajdonjogában bekövetkező változás nyilvántartásba vételéhez. A vonatkozó jogszabály a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet, amely letölthető itt.
- a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt
- a jármű korábban kiadott törzskönyvét (amennyiben kiadásra került)
- a műszaki érvényességet igazoló Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható - érvényes műszaki vizsga nélkül is nyilvántartásba vehető a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás, és a törzskönyv kiadható, forgalmi engedélyt az új tulajdonos-üzembentartó csak később, érvényes műszaki vizsga birtokában kaphat. A műszaki vizsga hiánya tehát nem akadálya a tulajdonjog változás nyilvántartásba vételének.
- ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla, valamint az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást és a régi rendszámtáblákat
A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez be kell mutatni:
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállásáról szóló igazoló eszközt
- a 60 napnál nem régebben elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot
- a személyazonosságot igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) és a lakcímkártyát (ha van)
- vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást
(készpénzátutalási megbízást – csekket – az okmányirodában adnak ki, melyre az adóazonosító jelet illetve az adószámot fel kell vezetni)
Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén szükséges:
- 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata
- közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata
- eljárási jogosultságot igazoló okiratok (pl.: teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás)
- az eljáró természetes személy személyazonosító okmánya, lakcímkártyája (ha van)
Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell:
- teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást
Költségek
| Forgalmi engedély illetéke: |
6000 forint |
| Törzskönyv illetéke: |
6000 forint |
Új rendszámtábla kiadásának díja:
(1 pár általános rendszámtábla) |
8500 forint |
| Érvényesítő címke díja: |
585 forint |
Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
| Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) |
Jármű gyártástól számított kora |
| |
0–3 év |
4–8 év |
8 év felett |
| 0–40 |
550 Ft/kW |
450 Ft/kW |
300 Ft/kW |
| 41–80 |
650 Ft/kW |
550 Ft/kW |
450 Ft/kW |
| 81–120 |
750 Ft/kW |
650 Ft/kW |
550 Ft/kW |
| 120 felett |
850 Ft/kW |
750 Ft/kW |
650 Ft/kW |
Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.
Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.
A 120kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne.
Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a fentiekben meghatározott, illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.
+36-1-299-7206; Fax: +36-1-299-7297
Ügyintézési idő
A tulajdonjogban történő változás nyilvántartásba vétele fő szabály szerint 30 nap, de hiánytalan kérelem esetén azonnal megtörténik az okmányirodai ügyintézés során.
Érdemes tudni
Ha érvényes forgalmazási korlátozás van a járművön, akkor az eladás bejelentés a ténye teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtása vagy megküldése esetén sem jegyezhető be a nyilvántartásba. Az okmányiroda a bejelentés tényének bejegyzését elutasítja.
Ha a magánokirat a kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazza, akkor a közlekedési igazgatási eljárásban nem tekinthető joghatás kiváltására alkalmasnak. A tulajdonjog változás ténye a nyilvántartásba nem kerül bejegyzésre.
Az új tulajdonos bejelentése (a gépkocsi tulajdonjogának átírása) azért is fontos, mert az fizeti az önkormányzat felé az egész éves gépjárműadót, aki január elsején a nyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.
A jármű elidegenítése (adásvétel, ajándékozás) esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt, a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint az előzetes eredetiségvizsgálatról szóló hatósági bizonyítványt a jármű jogszerű megszerzőjének (vevő, megajándékozott) át kell adni.
Elektronikus ügyintézés
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a korábbi tulajdonos a Webes ügysegéd alkalmazáson keresztül teheti meg elektronikusan.
Az új tulajdonos részéről történő gépjármű átírás teljeskörű elektronikus ügyintézésére nincs lehetőség.
Letölthető anyagok
A tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat - 2013. február 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő IRATMINTA (DOC.); IRATMINTA (ODT)
Fogalmak
Belföldi üzemben tartó
Az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyarország területén van
EGT-állam
- az Európai Unió tagállama
- Ausztria
- Belgium
- Bulgária
- Ciprus
- Csehország
- Dánia
- Egyesült Királyság
- Észtország
- Finnország
- Franciaország
- Görögország
- Hollandia
- Írország
- Lengyelország
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Magyarország
- Málta
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Románia
- Spanyolország
- Svédország
- Szlovákia
- Szlovénia
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
- Izland
- Norvégia
- Liechtenstein
- az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Előzetes eredetiségvizsgálat
A jármű előzetes eredetiségvizsgálata olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.
Az eredetiségvizsgálat kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak.
A jármű valódiságán túl további fontos információt adhat arról, hogy a megvételre kínált jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.
Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.
Harmonizált adattartalmú forgalmi engedély
Harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekintendő, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését követően – jellemzően 2004. július 1-ét követően – került kiadásra. A harmonizált adattartalmú forgalmi engedély tartalmazza az „Európai Közösség” szavakat, a forgalmi engedélyt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, további jellemzője, hogy a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokat harmonizált közösségi kódok előzik meg.
Használt jármű
Használt járműnek minősül egy külföldi hatóság által már - akár ideiglenes jelleggel is - nyilvántartásba vett jármű, vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő, vagy kivont állapotú jármű.
Járműkísérő lap
A járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott olyan szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot.
Muzeális jellegű jármű
A muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedély
Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekinthető, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését megelőzően került kiadásra.
Négykerekű segédmotoros kerékpárok
Négykerekű segédmotoros kerékpárok terheletlen tömege legfeljebb 350 kg - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét -, legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/ó, és motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 szikragyújtású motoroknál, vagy legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW egyéb belső égésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében.
A kivételektől eltekintve ezeknek a járműveknek teljesíteniük kell a háromkerekű segédmotoros kerékpárokra alkalmazandó műszaki követelményeket.
Származásellenőrzés
Külföldről belföldi üzemeletetés céljából behozott használt járművek ellenőrzése a származási országban valamint a nemzetközi nyilvántartásokban.
Személyazonosító okmányok
- régi típusú személyazonosító igazolvány és lakcímkártya, ha kiállításra került
- kártya formátumú személyazonosító igazolvány és lakcímkártya
- kártya formátumú vezetői engedély és lakcímkártya
- útlevél és lakcímkártya
Szokásos tartózkodási hely
Az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt.
Foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között.
Azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban, az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
Törzskönyv
A jármű tulajdonjogát igazoló okirat. A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.
Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet a jármű jogszerű tulajdonosának kell tekinteni.
Új jármű
Új járműnek minősül a külföldi gyártótól, vagy forgalmazótól, vagy márkakereskedésben közvetlenül megvásárolt és behozott (importált), hatóság által még - ideiglenes jelleggel sem - nyilvántartásba nem vett jármű, illetve a Magyarországon gyártott - nyilvántartásban még nem szereplő - jármű.
Üzembentartó
A jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.
Érvényesítő címke
A rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. A címkét – a CD, a P, és a Z betűjelű ideiglenes valamint az E típusú különleges rendszámtábla kivételével – valamennyi rendszámtáblán el kell helyezni. Két részből áll, a rendszámtábla érvényesítő címkéből, és a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csíkból.
Gyakran ismételt kérdések
Miért kell újra és újra eredetiségvizsgálatot készíttetni?
Azért kell minden adás-vétel előtt eredetiségvizsgálatot végezni, mert kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak. A vizsgálat során a jármű valódiságán túl további fontos információkhoz is jutunk, vagyis meggyőződhetünk arról, hogy a jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.
Az eredetiségvizsgálat azonban nemcsak a vevő érdekeit védi. Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.
Hol végeznek eredetiségvizsgálatot?
Amennyiben előzetes eredetiségvizsgálatot kívánunk végeztetni, a járművet eredetiség vizsgáló állomáson lehet vizsgáztatni.
Mire való és miért van szükség származásellenőrzésre?
A származásellenőrzés csak külföldön vásárolt használt járműre kötelező, forgalomba helyezése előtt.
A származásellenőrzésre azért van szükség, hogy leellenőrizzék, hogy a járművet nem körözik–e külföldön, nem követtek-e el vele valamilyen bűncselekményt.
Milyen dokumentumokat kell megkapnia a jármű eladásakor az új vevőnek?
- a szerződés 2 eredeti példányát
- a forgalmi engedélyt
- a törzskönyvet
- a járműkísérő lapot
Mi a következménye, ha nem jelentem be eladóként a jármű eladását?
Amennyiben az új tulajdonos (vevő) a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy nem teljesíti és az eladás bejelentése sem történt meg, a nyilvántartás szerinti tulajdonost (eladót) terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség, valamint a járművel kapcsolatos egyéb (pl.: autópálya használati díj, parkolási díj, pótdíj, közigazgatási bírság kiszabására irányuló) eljárásokat az eladóval szemben fogják megindítani.
Mi a következménye, ha nem jelentem be vevőként a jármű megvásárlását?
A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, az okmányiroda az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról. Az okmányiroda ezzel egy időben az adóhatóságot is értesíti, tekintettel arra, hogy a jármű vevőjének illetékfizetési kötelezettsége is keletkezik. Ha a vevő késedelmesen teljesíti a bejelentési kötelezettségét, az okmányiroda szabálysértési eljárást kezdeményez.
Ki lehet Magyarországon nyilvántartásba vett jármű üzembentartója?
Az természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyarország területén van.
Mi a következménye, ha nem jelentem be a jármű üzembentartójának személyében bekövetkezett változást?
Ha a tulajdonos nem jelenti be az üzembentartó személyében bekövetkezett változást, akkor nem kerülnek a járműnyilvántartásba bejegyzésre az új üzembentartó adatai és a jármű üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi kötelezettség a korábbi üzembentartót fogja terhelni.
Mit jelent üzembentartónak lenni?
Az üzembentartó - e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig - a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve ismételt forgalomba helyezését, az üzembentartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, illetve címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását. Emellett az üzembentartót terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogviszony fenntartása.
Lemondhatok-e az üzembentartói jogról?
Nem, csak a tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával vonhatja vissza az új üzembentartó egyidejű bejegyzésének kezdeményezésével. A bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül a jármű fizikai visszaadása önmagában nem szünteti meg az üzembentartói státuszt.
Jogszabályok
- 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól
- 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól
- 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről
- 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról
A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.