A polgár személyazonosságát igazoló okmányok:

• a személyazonosító igazolvány
• az érvényes útlevél
• az érvényes kártyaformátumú vezetői engedély (jogosítvány)

A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

• nevét
• születési nevét
• születési helyét
• születési idejét
• állampolgárságát
• anyja nevét
• nemét
• arcképét
• aláírását, ha a 14. életévét betöltötte
• a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját
• az okmány érvényességi idejét
• a személyazonosító igazolvány kiállításának keltét
• a kiadó magyar állam kódját
• a kiállító hatóság nevét

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a felsoroltakon túl tartalmazza

• a kiadás okát is

A személyazonosító igazolványt a jogosult bejelentése alapján vagy hivatalból a körzetközponti jegyző kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy gyártáshibás.

• állandó személyazonosító igazolvány
• ideiglenes személyazonosító igazolvány

A magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne kék.
A bevándorolt, a letelepedett és a menekült vagy oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne sárga.

A körzetközponti jegyző az állandó személyazonosító igazolvány kiadását határozatban megtagadja, ha

• a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult
• a kérelmező - a jogszabályban foglalt kivétellel - érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal már rendelkezik és az igazolvány adataiban -az érvényességi idő kivételével - nem következett be változás

A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá.

A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el.

A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt- az aláírás céljára szolgáló rovatban - az okmányiroda "írásképtelen" bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.

A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.

Kiskorú kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek kell aláírnia.

A talált személyazonosító igazolványt le kell adni

• a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt - a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt - haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek, vagy
• a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek

A körzetközponti jegyző visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy oltalmazott jogállású személy új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott.

A talált személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyző postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a polgár a személyazonosító igazolványt postai úton, illetőleg felhívásra személyesen sem veszi át, a körzetközponti jegyző az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

Le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyzőnek, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be. Az, aki rendelkezik személyazonosításra alkalmas egyéb hatósági igazolvánnyal, állandó személyazonosító igazolványát a körzetközponti jegyzőnek leadhatja.

A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek vagy - külföldi tartózkodás esetén - a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. Ha a menekült menekültkénti vagy az oltalmazott oltalmazottkénti elismerését, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek küldi meg.

Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az igazolványt kiadó körzetközponti jegyzőnek, ha érvényességi ideje lejárt, illetőleg a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

A körzetközponti jegyző a leadott személyazonosító igazolványt a leadástól számított 30 napon belül megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

Az átlyukasztással (és könyv formátumú okmány esetén az adatoldalakon elhelyezett "érvénytelen" bélyegzőnyomattal) érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt- ilyen irányú kérelem esetén - a polgár részére vissza kell adni. Az elhalt állandó személyazonosító igazolványát a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén - érvénytelenítve - vissza kell adni.

Nem adható vissza az érvénytelenített állandó személyazonosító igazolvány, ha az hamis vagy meghamisították.

Az elhalt személyazonosító igazolványát a gyógyintézet, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki azt - a haláleset helye és ideje, valamint az anyakönyvi folyószám közlésével - megküldi az elhalt utolsó lakóhelye, ennek hiányában a haláleset helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

Az elhalt állandó személyazonosító igazolványát, a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén - érvénytelenítve - vissza kell adni.

Az anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozatával a hozzátartozó kérheti az elhalt személy érvénytelenített személyazonosító igazolványának visszaadását.

A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni.

Az őrizetbe vett, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.

A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson való feltüntetéséről.

A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült vagy oltalmazott jogállású személy lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja, ha

• a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították
• a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy oltalmazott jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételre jogosult hatóságnak nem adta át

Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

• az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott
• azt a körzetközponti jegyző visszavonta
• érvényességi ideje lejárt
• a használatára jogosult meghalt
• az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetőleg fiktív jelzéssel szerepel
• elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány a fentieken túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait az okmányiroda haladéktalanul átteszi a kérelmező lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőhöz.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal.

Újszülött esetében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni.

A körzetközponti jegyző az egyeztetést a személyiadat-és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal –a központi szerv közreműködésével-is elvégzi.

A személyazonosító igazolványt a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.

Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján -szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.

A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.
A körzetközponti jegyző az állandó személyazonosító igazolvány kiadását határozattal megtagadja, ha a kérelmező:

• állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult
• rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban –az érvényességi idő kivételével- változás nem következett be
• állandó személyazonosító igazolványának előállítása (a kérelemben szereplő adatokkal) folyamatban van, vagy számára ilyen adattartalommal készült már személyazonosító igazolvány (párhuzamosan másik körzetközponti jegyzőnél indított eljárás keretében)

A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült, oltalmazott jogállású személy lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja, ha

• a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították
• a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült, oltalmazott jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételre jogosult hatóságnak nem adta át

Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült, oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon -felhívásra bemutatni-, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetőleg az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.

A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni, vagy biztosítékul adni, illetőleg átvenni nem szabad.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely körzetközponti jegyzőnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

A megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely körzetközponti jegyzőt, illetve külképviseletet.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 12. § (1) bekezdése alapján a kisebbséghez* tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez.

Ennek következtében lehetőség nyílik a nemzetiségi név személyazonosító igazolványon való feltüntetésére. A kérelem benyújtásakor az érintett polgárnak be kell mutatnia születési/házassági anyakönyvi kivonatát, mely nevét az adott nemzeti kisebbség anyanyelve szerinti írásmódban is tartalmazza.

*A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak (nemzeti és etnikai kisebbségnek) minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.