Egyedi adatszolgáltatás

A személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a kérelmező által megadott adatok alapján egyedileg azonosított polgár adatainak közlése.

A nyilvántartás szervei a törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

A személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatási eljárás, ha:

• a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatást igényelnek
• a nyilvántartás szervét azért keresik meg, hogy kérje a megjelölt személy írásos hozzájárulását a név és lakcím adatainak az igénylő rendelkezésére bocsátásához (kapcsolatfelvétel)
• a nyilvántartás szervét azért keresik meg, hogy az általuk megjelölt személyt értesítse elérhetőségéről (értesítés)

Csoportos adatszolgáltatás

Az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok nyilvántartott adatainak meghatározott tartalmú közlése.

Csoportos adatszolgáltatás kérhető:

• Közvélemény kutatás; és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta céljából
• Jogos érdekből (pl. közvetlen üzletszerzés céljából kapcsolatfelvételi lista összeállításához)
• Tudományos kutatás céljára

Csoportos adatszolgáltatás egyéb típusai 

• magánszemélyek
• jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,

amennyiben igazolják az adat felhasználásának célját és jogalapját.

• személyesen
  • egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál, fővárosban kerületi hivatalnál és Budapest Főváros Kormányhivatalánál (kijelölt kormányhivatal)
  • A járási hivatal, illetőleg a kerületi hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.
  • külföldről a külföldi lakcím szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál
• írásban

egyedi adatszolgáltatás esetén

• bármely járási hivatalnál, fővárosban kerületi hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál
• ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok a járási, illetőleg kerületi hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál nem állnak rendelkezésre, akkor közigazgatási hatóságok megkeresései, illetve a közhatalmi szervek (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, stb.) adatszolgáltatási kérelmei esetén a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály Személyi Nyilvántartási Adatszolgáltatási és Engedélyezési Osztályánál a 1476 Budapest, Pf. 281. postai címen; minden egyéb, a fenti körbe nem tartozó kérelmező (pl.: magánszemélyek, cégek, társasházak, stb.) esetén a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Személyes Ügyfélszolgálati és Okmányügyeleti Főosztályánál a 1553 Budapest, Pf. 78. postai címen
• külföldről a külföldi lakcím szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál, illetve

csoportos adatszolgáltatás esetén

• a járási / kerületi hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási / kerületi hivataltól
• egy járási / kerületi hivatal illetékességi területét meghaladó polgárok adatairól a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhető.
• a polgárok szélesebb körének adatait érintően egyszeri csoportos adatszolgáltatás esetén a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály Személyi Nyilvántartási Adatszolgáltatási és Engedélyezési Osztályánál, a 1476 Budapest, Pf. 281. postai címen
• a polgárok szélesebb körének adatait érintően rendszeres csoportos adatszolgáltatás esetén a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály Személyi Nyilvántartási Adatszolgáltatási és Engedélyezési Osztályánál, a 1476 Budapest, Pf. 281. postai címen

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérelmező adatait, az ügyfél és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, telephelyét
• az igényelt adatok pontos felsorolását
• az adatok felhasználásának célját és jogalapját
• a keresett személy azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatait (neve, születési helye, ideje, anyja neve), vagy a nevét és a kérelmező által ismert lakcímét (településnév, közterület elnevezés házszám)
• amennyiben a kérelmező a személyazonosító igazolvány, és/vagy a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről történő adatszolgáltatási kérelmet terjeszt elő; a kérelmező által megjelölt személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját

A kérelemhez csatolandó iratok:

• az adatfelhasználás jogalapját igazoló okirat 
  [tovább...]
  
  Az okiratnak azt a tényt, illetve eseményt kell igazolnia, amely bizonyítja azt az adat-felhasználási kapcsolatot, ami a keresett személy és a kérelmező között fennáll, vagy fennállt.
• jogi kapcsolat hiányában a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a keresett személyről egyszerűen hallani akar, a keresett személlyel beszélni kíván, üzenni akar neki, és az (üzenet) értesítés szövegét
• a kérelmező képviseleti jogosultságának igazolása, amennyiben más nevében jár el 
  [tovább...]

  A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.
  Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

  Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.
  Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.

Egyedi adatszolgáltatás

Az egyedi adatszolgáltatási eljárás lefolytatásáért, utólag igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

• 1-4 fő adatait érintő adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás díja 3500 Ft
• 5, illetve 5-nél több főt érintő adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás díja az adatszolgáltatásban érintett személyek számának és a díjtételnek a szorzata.

A díjtétel mértéke: 730 Ft/tétel

Az igazgatási szolgáltatási díjat akkor is meg kell fizetni, ha

• a keresett személy a nyilvántartásban nem szerepel, vagy az adatigénylő által megadott ismérvek alapján egyedileg nem azonosítható
• kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés esetén a keresett személy a hatóság felhívására nem nyilatkozik, az adatszolgáltatáshoz nem járul hozzá, vagy a kiküldött értesítést nem veszi át, illetve az értesítés az adatszolgáltatásra illetékes szervhez a postai úton megkísérelt kézbesítést követően „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza
• az elkészült szolgáltatást az adatigénylő felhívás ellenére sem vette át, vagy
• az adatszolgáltatásban közölt személyi vagy lakcímadatok megegyeznek az adatigénylő által ismert adatokkal

Külföldről vagy a kérelmező lakóhelye szerinti országba akkreditált magyar külképviseleti hatóság útján előterjesztett kérelem esetén a díjat az illetékes magyar külképviseleti hatóságnál konzuli díjként kell megfizetni, utólagosan.

Csoportos adatszolgáltatás díjai

közigazgatási hatóságok megkeresései esetében:

• legalább 5 nap (egyébként a megkereső hatóság tűzi ki a határidőt)

Egyedi és csoportos adatszolgáltatás, kapcsolatfelvétel esetében:

• ha a sommás eljárás feltételei fennállnak: 8 nap, egyéb esetekben 60 nap,

Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.

Soron kívüli ügyintézés:

Az ügyet soron kívül kell elintézni,

• a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
• b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
• c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
• d) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.

Ha a kérelmező a keresett személlyel nem áll jogi kapcsolatban, csak egyszerűen hallani akar felőle, beszélni kíván vele, üzenni akar neki, akkor igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal az általa megjelölt személyt

• keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név és lakcím adatát a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa
• vagy értesítse arról a keresett személyt, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg az általa megadott címen vagy telefonszámon, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

Csoportos adatszolgáltatásnál az adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok alapján igényelhetik:

Tudományos kutatás céljából:

• név,
• magyar vagy külföldi állampolgárság,
• nem,
• születési hely, idő,
• anyja neve,
• elhalálozás helye, ideje,
• lakcím,
• családi állapot, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye szerint meghatározott adatok alapján.

Közvélemény-kutatás és piackutatás céljából:

• nem,
• születési hely és idő,
• lakcím,
• családi állapot, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye szerint.

A nyilvántartott adatok kiadása kérelemre letiltható. (adatletiltás)

Közigazgatási hatóságok adatszolgáltatás iránti megkeresései esetén, azaz, ha az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más szerv vagy személy rendelkezik, elektronikus úton is történhet a kapcsolattartás.

A nyilvántartást kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal és bármely járási / kerületi hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető.

A fenti eseten kívüli egyéb esetekben viszont a kérelem elektronikus úton történő elintézésére nincsen lehetőség.

Rendszeres adatszolgáltatás iránti kérelem

Csoportos adatszolgáltatás díjai

Adatszolgáltatás
Csoportos adatszolgáltatás
Kapcsolat felvételi eljárás
Személyes adatok
Ki juthat hozzá adatainkhoz?
Mit tegyünk, ha valakiről meg akarunk tudni valamilyen személyes adatot?

• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (GDPR - általános adatvédelmi rendelet)
• 1992. évi LXVI törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
• 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.